Kezdőlap

Az év madara 2020

 

 

Az év madarai táblázat

Az év madara határozása

Érdekességek

 

 

 

 

Erdei fülesbagoly

(Asio otus)

 

 

Elterjedés

 

 Az erdei fülesbagoly Eurázsia és Észak-Amerika hűvös, mérsékelt övi és mediterrán területein, valamint Japánban és a Kanári-szigeteken fészkel. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten csak szórványos elterjedésű.

 

 

Élőhely

 

 Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, de az alacsony hegyvidékeken is költ. A magashegységeket viszont kerüli. Kedveli a mezőgazdasági területekkel határos erdőszéleket, erdőfoltokat, facsoportokat, az utakat szegélyező bokros fasorokat. Városi parkokban is megtelepszik, ha alkalmas fészkelőhelyet talál.

 

   
 

 

Fészkelés

 

 Fészket nem épít. Főleg a szarka és a dolmányos varjak fészkeit foglalja el, de költ a vetési varjak telepein lévő üres fészkekben, a ragadozó madarak elhagyott fészkeiben, az öreg fák korhadó üregeiben, a vastag fák hármas-négyes törzselágazásában keletkező védett felületen és a vércsék számára kihelyezett mesterséges költőodúkban is. A városokban az emeletes házak erkélyeit, az ablakokba kihelyezett virágládákat, párkányokat részesíti előnyben, de épületek üregeiben és az elhagyott gólyafészkekben is megtelepedhet. Háborítatlan helyeken ritkán a talajon is költhet. A fészkelőhely kiválasztását a tojó végzi.

 

 

 Évente egyszer költ, de a tojások pusztulása esetén pótköltés is lehetséges. Pocokgradációs években az állomány egy része második költésbe is kezdhet. Táplálékszegény időszakban viszont a párok egyharmada is kihagyhatja a költést.

 A tojásrakás már márciusban megkezdődik, de a fészekaljak rendszerint csak április elején válnak teljessé. Ritkán január-februári költései is előfordulhatnak. A fészekalj 2-7 tojásból áll. A tojó kétnaponta rakja le a tojásokat, és az első tojás lerakása után kotlani kezd. Csak a tojó kotlik, de ritkán a hím is felválthatja rövid időre. A kotlási idő 25-30 nap. A fiókák 21-24 napos korukban hagyják el a fészket. Kezdetben annak közelében az ágakon üldögélnek, majd az idő múlásával a fészektől egyre jobban eltávolodnak. Röpképességüket 34-35 napos korukban érik el, de teljes önállósodásuk két hónapig is eltart.

 

 

Táplálkozás

 

 Táplálékának zömét a nyílt mezőgazdasági területeken élő kisemlősök, főleg mezei pockok alkotják. A vizes élőhelyek közelében a nádasokban éjszakázó énekesmadarak közül is zsákmányolhat. Madárfogyasztása az ínségesebb időszakokban lehet jelentősebb.

 

 

Vonulás

 

 Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű területein, így Magyarországon, továbbá a mediterrán térségben is állandó madár. Október-novemberben jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és áttelelő példányok, melyek február végén, március elején kezdik meg visszavonulásukat a költőhelyeikre.

 

 

  Állománynagyság

 

 Európai állománya 185-240 ezer párra tehető, de Oroszországban még további 50-500 ezer pár költhet. A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Hazánkban 6.500-12.000 párra becsülhető a fészkelők száma, míg Baranyában 300-400 pár költését feltételezzük.

 

 

Természetvédelmi státusz

 

 Az erdei fülesbagoly védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

 

Védelmi lehetőségek

 

 Az erdei fülesbaglyok hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett annak ellenére sem, hogy az elektromos hálózatokon sok példány pusztul el áramütésben, valamint az autók és vonatok is sok madarat ütnek el. Helyenként a fészkelőhelyek hiánya befolyásolja a költő párok számának alakulását.

 Védelmét leginkább műfészkek kihelyezésével segíthetjük elő. A fáról leesett, de még röpképtelen fiókákat, ha sérülés nem érte őket, vissza kell rakni a legközelebbi alkalmas fára, ahol biztonságban vannak a macskák és a kutyák elől. A sérült, beteg fiókákat pedig a legközelebbi madármentő állomásra kell szállítani.

 

   

 

Vissza a lap tetejére

 

 

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor