Kezdőlap

Az év madara 2021

 

 

Az év madarai táblázat

Érdekességek

 

 

 

 

Cigánycsuk

(Saxicola rubicola)

 

 

Elterjedés

 

 A cigánycsuk a hidegebb északi tájak és a magashegységek kivételével egész Európában fészkel. Költ még Északnyugat-Afrika keskeny tengerparti sávjában is.

 

Élőhely

 

 Sík- és dombvidéken egyaránt fészkel, de megtalálható a középhegységek szélesebb völgyeiben és a kopárabb mészkőkibújásos hegyoldalakon is. Kedveli a gazos árokpartokat, útszegélyeket, vasútoldalakat, a felhagyott szőlőket, parlagokat, ugarokat, a bokrokkal tarkított száraz domboldalakat. Fészkel a nedves talajú réteken, legelőkön is, de ezeken a helyeken inkább a szárazabb szegélyzónákat foglalja el. A zárt erdőket kerüli, az irtásterületeken viszont az újulat záródásáig időszakosan megtelepedhet.

 

   
 

 

Fészkelés

 

 A kis talajmélyedésbe vagy fűcsomók tövébe, nagyon ritkán az alacsony bokrokba rejtett fészket csak a tojó építi száraz növényi szálakból, mohából, finom gyökerekből. A belsejét szőrszálakkal és pihetollakkal béleli.

 Évente kétszer költ. Az első költés március végén, április elején kezdődik, a másodikra májusban, júniusban kerül sor, de frissen kirepült fiókákkal még augusztusban is találkozhatunk. A fészekalj 3-8, leggyakrabban 5-6 tojásból áll. A tojó naponta rakja le a tojásokat, és csak az utolsó tojás lerakása után kezdődik a kotlás. Csak a tojó kotlik, a kotlási idő 12-14 nap. A fiókák 13-14 nap múlva hagyják el a fészket, de teljes röpképességüket csak 4-5 nap elteltével érik el.

 

 

Táplálkozás

 

 Táplálékát kisebb méretű rovarok, pókok, hernyók alkotják, de az apró csigákat sem veti meg. Mozgó prédáira valamilyen kiemelkedő ponton, kórók, bokrok, oszlopok tetejéről lerepülve vadászik. Áldozatait legtöbbször a talajon fogja meg, de a megfigyelőhelyéről elröppenve a levegőben is zsákmányol. Az áttelelő példányok apró magvakat és bogyókat is fogyasztanak.

 

Vonulás

 

 Vonuló madár, a telet az európai és észak-afrikai mediterrán térségben tölti. Tavasszal az első példányok gyakran már február végén visszaérkeznek, de a többség március-áprilisban foglalja el a költőhelyeket. Őszi vonulása augusztus közepén kezdődik, de a madarak zöme szeptember-októberben kel útra. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban megfigyelhetők áttelelő példányai is. Az áttelelők gyakran a nádasok közelében vészelik át a leghidegebb időszakokat.

 

 

  Állománynagyság

 

 Európai állománya 5,9-9,3 millió párra tehető. Hazánkban 195-210 ezer pár költhet, míg Baranyában 3-5 ezer pár költését feltételezzük.

 

Természetvédelmi státusz

 

 A cigánycsuk védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

 

Védelmi lehetőségek

 

 A faj hazai állományát leginkább a gazos, bokros élőhelyek megszűnése, a gyepek beszántása vagy beerdősítése és az intenzív mezőgazdálkodás veszélyezteti. Az utak menti gyepsávok és árokparti gazosok költési időszakban történő égetése a fészekaljakat pusztíthatja el, de jelentős fenyegetettséget jelent a faj számára a mediterrán térségben zajló vadászat is.

 

 

 Védelmét a természetkímélő gazdálkodási módok széles körben történő alkalmazása segítheti elő. Ehhez azonban a gazdálkodói oldalról jelentős szemléletváltásra volna szükség. Ezt a döntéshozói oldal olyan szabályozó rendszerek bevezetésével segítheti elő, melyek a gazdálkodókat nem az egyre nagyobb terméseredmények elérésére, és az ezzel járó még nagyobb műtrágya- és vegyszerfelhasználásra, hanem a környezetkímélő gazdálkodásra ösztönzik.

 

Vissza a lap tetejére

 

 

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor