Zöld Baranya - Tettek és eredmények

A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány időszakos hírlevele

2025. november

Újabb jó gólyás év

Márciusban ismét jó arányban érkeztek vissza a gólyák Baranyába. Ebben a hónapban a fészkelő pároknak már legalább 70%-a foglalta el a költőhelyét. A korai visszaérkezés sejtetni engedte az állomány további növekedését.

A teljes vármegyére kiterjedő nyári felmérésünk során a faj 261 fészkét vettük nyilvántartásba. Összesen 229 gólyapár fészekfoglalásának lehettünk tanúi, míg 3 fészket csak magányos gólyák laktak. Az állomány 8 párral nőtt a tavalyihoz képest, ami 3,6%-os gyarapodást jelent, de az 1996-os alapállapothoz viszonyítva még mindig 23,2%-kal kevesebb gólyánk van.

A fészkek közül 219 villanyoszlopon (83,9%), 26 épületen (10,0%), 10 önálló tartóoszlopon (3,8%), 6 egyéb helyen (2,3%) található. A tartóaljzat szerinti megoszlást tekintve kismértékben tovább nőtt a villanyoszlopokra épült fészkek aránya.

A kifejezetten csapadékmentes nyári hónapok ellenére (júniusban gyakorlatilag nem esett eső a vármegyében) a költési eredmények átlagon felülinek mondhatók. A 195 sikeresen költő pár 568 fiókát nevelt fel. A kirepült fiókák átlagszáma a sikeresen költő párok esetében 2,91 fióka, az összes fészkelőpárra számítva 2,48 fióka volt. Idén 1-es fészekalj 21, 2-es fészekalj 45, 3-as fészekalj 65, 4-es fészekalj 58, 5-ös fészekalj 6 esetben fordult elő. A felmérők 14 öreg gólya és 25 fióka pusztulásáról is beszámoltak.

Gólyafészek jelenleg a vármegye 157 településének közigazgatási területén található, de lakott fészkek csak 146 településen voltak. A legtöbb gólyával Kölked (24 pár), Beremend és Mohács (6-6 pár) büszkélkedhetett.

A villanyoszlopokra épült fészkek stabilizálása és az áramütés megelőzése érdekében ebben az évben is további beavatkozások történtek a kisfeszültségű hálózatokon. Az általunk kért helyekre az áramszolgáltató ismét 20 db fészektartót helyezett ki. Ezek száma a vármegyében jelenleg 824 db, de fészek csak 203 tartón van. A gólyáknak tehát bőven van lehetőségük új fészket építeni ezekre az ún. potenciális fészkelőhelyekre (a nyilvántartásunkban ilyen néven szerepelnek), de az újonnan megtelepedő párok az esetek 60-70%-ában mégis más oszlopokra ák első fészküket. Aztán ezekre a helyekre is kikerülnek a tartók, és ez így folytatódik mindaddig, amíg villanyoszlop és gólya lesz!

A fészektartók kihelyezésén kívül az áramszolgáltató madárbaráttá alakított át olyan transzformátor- és egyéb magasfeszültségű oszlopokat, ahol korábban a gólyák áramütésben pusztultak el. Ilyen jellegű beavatkozások Bicsérden, Drávapalkonyán, Egyházaskozáron, Geresdlakon, Kovácshidán, Kölkeden, Nagycsányban és Regenyén történtek, szintén a mi kérésünkre.

Kirepült az 5000. vércsefióka

A vármegye mezőgazdasági területein tavasszal 811 vércseláda várta költésre a madarakat. A tavalyi rekord év után a foglalási arány visszaesésére számítottunk, mert a mezei pocok gradációja a tél folyamán összeomlott. A főleg pockokkal táplálkozó vércsék egy része ezért olyan területekre költözött át, ahol nagyobb táplálékbázis állt rendelkezésükre a fészekaljak felneveléséhez. A 31,8%-os foglalási arány még így is a harmadik legjobb volt a védelmi programunk kezdete óta, de a tavalyihoz képest ez 11,8%-os visszaesést jelentett. A 258 lakott ládában 249 pár vörös vércse és 13 pár erdei fülesbagoly telepedett meg. Ezúttal 4 olyan láda akadt, ahol a baglyok után a vércsék is költöttek.

A ládafoglaló vörös vércsék száma 82 párral csökkent. Második költés is előfordult, de mindössze egyetlen esetben, így összesen 250 költést kísérhettünk figyelemmel. Ezek közül 167 bizonyult eredményesnek (66,8%). A szülőmadarak 696 fiókát neveltek fel, ami szintén a harmadik legsikeresebb évnek számít.

Az erdei fülesbaglyok ládafoglalásának aránya igen kedvezőtlenül alakult. A tavalyi 44 párral szemben mindössze 13 pár költött, és csak 5 pár volt képes fiókákat felnevelni. A 16 kirepülő fióka igen gyenge eredménynek számít. Az összes költő párra számítva mindössze 1,2 az átlagos kirepült fiókaszám.

Aggodalomra azonban semmi okunk, lesz ez még jobb is! A rendelkezésre álló táplálékbázis függvényében a vércsék és a fülesbaglyok költő állományának változása természetes folyamat, állandó hullámzásban van. A védelmi program 2005-ös kezdete óta már így is 5290 vércsefióka és legalább 283 erdeifülesbagoly-fióka repült ki a ládákból, tehát erőfeszítéseink mindenképpen sikeresnek nevezhetők.

A ragadozó madarak, így a vércsék és a baglyok áramütés elleni védelmében is újabb előrelépés történt. Az áramszolgáltató ezúttal a Beremend térségében húzódó középfeszültségű szabad légvezetékek oszlopainak szigetelését, ill. madárbaráttá történő átalakítását végezte el.

Gyöngybaglyok - többre számítottunk

Az eddigi tapasztalatok alapján az enyhe teleket követően rendszerint nő a gyöngybaglyok költő állománya, mert ilyen időjárási körülmények között csekély mértékű az elhullás. Bizakodásunkat az is erősítette, hogy tavaly a templomtornyokba és padlásokra kihelyezett költőládákból 652 fióka repült ki, ami új éves rekordnak számított. Várakozásunk azonban nem igazolódott be annak ellenére, hogy a ládafoglalási arány csaknem megegyezett a tavalyival. A 160 költőládából ezúttal 108 (67,5%) bizonyult lakottnak. Összesen 78 pár gyöngybagoly, 22 pár macskabagoly és 21 pár vörös vércse megtelepedését regisztráltuk. 13 esetben több faj is költött ugyanabban a ládában. 5 esetben macskabaglyok és gyöngybaglyok, 5 esetben gyöngybaglyok és vörös vércsék, míg 3 esetben macskabaglyok és vörös vércsék is elfoglalták ugyanazt a ládát.

A gyöngybaglyok száma 13 párral (-14,3%) csökkent a tavalyihoz képest. Ezúttal csak 6 pár (7,7%) vállalta be a második költést, így összesen 84 esetben tudtuk rögzíteni a költési paramétereket. Az első költések során a baglyok átlagosan 6,6 db, a második költések esetében 6,2 db tojást raktak. A kelési siker (lerakott tojások és kikelt fiókák aránya) az első költéseknél 86,1%, a második költéseknél 71,0%-nak bizonyult. A kikelt fiókáknak 82,5%-a repült ki az első költések, 68,2%-a pedig a második költések esetében. Mindössze 7 költés (8,3%) hiúsult meg, ami igen jó aránynak számít, de még így is csak 370 fióka repült ki a 77 sikeres költés eredményeként.

A ládafoglaló macskabaglyok száma egyetlen párral nőtt. A 22 költő pár 57 fiókát reptetett ki (4 költés hiúsult meg). A vörös vércsék ezúttal jóval sikeresebbek voltak, mint a korábbi években. A 21 költésük során 11 esetben tudtak fiókákat felnevelni. Összesen 48 vércsefióka kirepülésének örvendhettünk.

A védelmi programunk 1987-es kezdete óta eddig 8036 gyöngybagolyfióka (1903 költés), 1064 macskabagoly-fióka (428 költés) és 142 vörösvércse-fióka (73 költés) repült ki a költőládákból.

Férőhelybővítés a madármentő állomáson

A Szigetvári Madármentő Állomáson elkezdtük átalakítani az egyik kevésbé használt helyiséget a madármentés céljaira. Erre azért van szükség, mert a tavaszi-nyári fiókadömping során eddig nem tudtuk elhelyezni az összes gondozásra szoruló fiókát egyetlen helyen, ami megnehezítette a folyamatos ellátásukat. A munkálatok befejezése után jövőre remélhetőleg ilyen gondunk nem lesz, mert ebben a helyiségben már minden apróságnak jut hely az eszközökkel és a különféle madáreleséggel (tápok, lisztkukac stb.) együtt. Az átalakítást részben az Igazságügyi Minisztérium pályázati kiírása alapján elnyert támogatás (pályázati azonosító: CÁSZ-KP-1-2025/1-000269) tette lehetővé, részben saját magánerőből finanszírozzuk.

Bár az őszi időszak nem olyan mozgalmas, mint nyári, de azért a hozzánk beérkező madarak ellátása most is folyamatosan történik, és érdekes fajok is mindig akadnak. Még augusztus második felében engedtük szabadon azt a gyurgyalagfiókát, amit macska fogott meg. Érdekes a történet, mert a fióka a szárnytollainak fejletlensége miatt még nem repülhetett ki az üregből. Az nem derült ki az elbeszélésből, hogyan kaphatta el a macska, lényeg, hogy még időben sikerült kivenni a szájából. Gyorsan hozzánk került, ezért sebei nem fertőződtek el.

Az ilyen speciális táplálékot igénylő madárfaj fiókájának felnevelése nem egyszerű, de mégsem okozott problémát a mentőállomásra szorgalmasan bejáró darazsak nagy bánatára. A fióka szabadon engedését olyan időpontra időzítettük, amikor egy vonuló gyurgyalagcsapat jelent meg a közelben. Gondozottunk már a kalitkában kommunikált a prüntyögő csapat tagjaival, és az elengedését követően azonnal csatlakozott hozzájuk.

Szeptember elején a Dráva mellől került hozzánk egy legyengült fiatal vörös gém. Talán valamilyen betegségben szenvedhetett, és ezért nem tudott magának megfelelő mennyiségű táplálékot szerezni. Sérülése szerencsére nem volt, csak fel kellett javítani a kondícióját. Három hétig élvezte vendégszeretetünket, majd a csertői halastónál váltunk meg tőle.

Szeptember végén egy lappantyúval gazdagodtunk. Szürkületi, éjszakai életmódja miatt ez a madárfaj szem elé is ritkán kerül, kézre pedig csak elvétve. A mentőállomás működésének történetében ez volt a faj második példánya, melyet ápolnunk kellett. Baksa közelében egy autó sodorta el, a szárnya és a szeme is megsérült. A szárnya viszonylag gyorsan gyógyult, de teljes látását csak egy hónap múlva nyerte vissza. Még ekkor is bizonytalanok voltunk, hogy szabadon engedhető-e, de egy októberi nap alkonyán a madár ránk cáfolt, és gond nélkül elrepült. Itt jegyezzük meg, ha egy madarat csak elsodor az autó, akkor az esetek nagy részében törés nélkül, kisebb sérülésekkel megússza, így van remény a felépülésére. Frontális ütközéskor viszont legtöbbször a madár elpusztul, de súlyos, töréses sérülések esetében is kevés az esély a megmentésére.

Október utolsó érdekes madárfaja egy fiatal guvat volt. Egy kicsi, kiszáradt mocsárfoltban fogták be. Már az is kisebb csoda, hogy kézre került, mert a faj egészséges példányai fürge, örökmozgó madarak. A mocsarak, nádasok lakói, és rejtett életmódjuk miatt leggyakrabban csak malacvisítás szerű hangjuk árulja el jelenlétüket. A mi guvatunk igen rossz állapotban volt (ezért is sikerült befogni), mellcsontjával szinte vágni lehetett, annyira lesoványodott. Gondosan átvizsgáltuk, de sérülést nem fedeztünk fel rajta. Táplálása nem ment könnyen, mert önállóan nem akarta felszedni a neki kínált eleséget. Sokat kellett bajlódni vele, míg kondícióját sikerült feljavítani. A madarat végül az Almás-patak keskeny nádasában engedtük szabadon. A vízen úszva igen gyorsan eltűnt a szemünk elől.

Kedves Természetbarát!

Természetvédelmi munkánk folytatásához és a Szigetvári Madármentő Állomás működéséhez szükségünk van az Ön támogatására is. Amennyiben lehetőségei engedik, kérjük, segítse törekvéseinket. Adományát a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni, de az összeget online módon is befizetheti bankkártyája segítségével a www.donably.com/baranyamadar oldalon. Ha okostelefonjával lefényképezi a lenti QR-kódot, és azt a palackvisszaváltás során beolvastatja az automatába, akkor a palackokért kapott összeg azonnal megjelenik az alapítvány számláján, tehát ilyen módon is a segítségünkre tud lenni. Beépített automata esetén a lépések a következők: a palackok bedobálása után ⇾ fizetés ⇾ banki utalás, majd a kód beolvastatása. Ha bármilyen problémája adódna az ilyen jellegű adományozással, szívesen segítünk akár személyesen is.