Természetvédelmi hírek Baranyából
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért
Alapítvány közös hírlevele
2024. július
Egy kód, ami sokat segíthet!
Július 1-től a palackvisszaváltás során a kapott betétdíjat jótékony célokra is lehet fordítani. A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány is regisztrált a MOHU felületén,
tehát a visszaváltási helyek automatáinál, aki nem a saját maga számára kéri a betétdíjat, azt már felajánlhatja természetvédelmi munkánk támogatására, valamint a Szigetvári
Madármentő Állomás működésére is.
Csupán annyi a teendő, hogy a fenti QR-kódot kell elmenteni az okostelefonra. A visszaváltás során ezt a kódot kell beolvastatni az automatába, és az alapítvány számláján
azonnal megjelenik az összeg.
Amire ügyelni kell:
Többféle automata is van. A beépített automatáknál először a kódot kell beolvastatni, mert a palackok behelyezése után erre már nincs lehetőség. A szabadon álló automatáknál viszont
fordított a sorrend, először a palackokat kell berakni, s ha ezzel végeztünk, a kijelzőn a kifizetésre kattintva a QR-kód lehetőséget kell választani, majd ezután kell beolvastatni a
kódot. Mindkét esetben érdemes emelni a telefon kijelzőjének fényerejét a beolvasás idejére, mert előfordulhat, hogy az automata a csipogás után kiírja, hogy a kód érvénytelen.
Ilyenkor újra kell próbálkozni, és kicsit játszani kell a telefonnal, hogy az automata rendesen érzékelje a kódot. A rendszer még nem tökéletes, de kis odafigyeléssel megoldható a
jótékonykodás.
Sok kicsi sokra megy! Kérjük, hogy Ön is éljen a lehetőséggel, és támogassa munkánkat!
Jól teljesítettek a vörös kányák
Bátran kijelenthetjük, hogy ennyit még sohasem jártunk vörös kányák után, mint idén. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a nyilvántartásunkban szereplő 13 fészek közül négy megsemmisült,
kettőt hollók, egyet-egyet barna kányák és egerészölyvek foglaltak el, három fészek pedig lakatlan maradt. Kereshettük az új fészkeket! Találtunk is nyolcat, de ez is csak arra volt
elég, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét 10 pár költésének legyünk tanúi. Az öreg madarak rendszeres mozgása alapján további 9 pár revírjét is beazonosítottuk. A vármegye költő
állományát most már legalább 19 párra becsüljük.
A kányák a költésük során a második legjobb eredményt produkálták. A 8 sikeres költés eredményeként 19 fióka repült ki. A szülőmadarak 1x1, 4x2, 2x3, és 1x4 fiókát neveltek fel.
A 4-es fészekalj kuriózumnak számít. A kányák 1990-ben történt magyarországi visszatelepedése óta ekkora kirepülő fészekalj még nem fordult elő.
1. kép: Frissen kirepült vöröskánya-fióka (Fotó: Bank László)
Kevesebb a barna kánya
Az év folyamán a barna kányák 11 új fészkét találtuk meg a vármegyében. A régi fészkek közül 11 semmisült meg, egy-egy fészket pedig vörös kányák ill. egerészölyvek foglaltak el.
Jelenleg 26 fészek szerepel nyilvántartásunkban. Ezek közül 16-ban figyeltünk meg kotló madarakat, és további 13 olyan revírt azonosítottunk be, ahol a fészkek pontos helyét nem
ismerjük. Ez alapján a költő párok számát legalább 29-re becsüljük. Ez negyedével kevesebb a tavalyinál.
2. kép: Barna kánya (Fotó: Papp Zoltán)
Ismét jókor jó helyen
Tavaly júliusi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az egyik feketególya-fészek alatt kiesett fiókát találtunk. A madarat a Szigetvári Madármentő Állomásra szállítottuk,
ahol a felnevelése sikeresnek bizonyult.
Június folyamán ugyanebben a fészekben most is egyetlen fióka nevelkedett. Legalábbis ezt gondoltuk, de az ellenőrzéskor a biztonság kedvéért körbejártuk a fészek szűkebb környezetét.
Az előzményekből talán már ki is találhatta a Kedves Olvasó, hogy ismét rábukkantunk egy repülni még nem tudó fiókára. Ez a példány is Szigetvárra került.
Furcsállottuk, hogy ismét ebből a fészekből "pottyant ki" a fióka, de eleinte nem kerestünk összefüggést a két eset között, véletlenszerűnek tartottuk a történéseket. A "kipottyanás"
nyitjára azonban rövidesen fény derült. A fiókán ugyanis hemzsegtek az élősködök. Ha rövid időre megfogtuk a madarat, pillanatok alatt százával másztak át a kezünkre a vérszívók.
A fészekben valószínűleg hasonló méreteket ölthetett az élősködők jelenléte, és a fióka ez miatt hagyhatta el idő előtt a fészket. A tollazatát természetesen lekezeltük,
az élősködők hada néhány nap alatt eltűnt a madárról. Láthatóan már sokkal jobban érezte magát!
A dolgon elgondolkodva gyorsan újra ellenőriztük a gólyák fészkét, hisz az előző alkalommal a másik fióka még a fészekben tartózkodott. Sajnos már ez is idő előtt "kipottyant",
de hiába kerestük, nem találtuk meg. Predációra utaló nyomot (kihullott tollak stb.) sem a fészek alatt, sem annak tágabb környezetében nem találtunk. A fióka nagyobb távolságra
kerülhetett a fészektől, s talán túlélte a röpképességének eléréshez szükséges időszakot.
A Szigetvárra került gólya repatriálása jól sikerült. Most már kiválóan repül, de még visszajár az udvarba eleséget kunyerálni. Az éjszakákat már a háztetőn tölti, és rövidesen végleg megválik gondozójától.
3. kép: A már röpképes fióka a madármentő állomás kertjében (Fotó: Bank László)
Szerencsétlen gólya
Június elején a bicsérdi hígtrágyatóból egy felnőtt gólyát mentettek ki a helyiek. Az ilyen befogadóhelyek sajnos csapdaként is működhetnek a madarak számára. Ha sokáig áll a
trágyalé a tóban, a felületén kissé keményebb réteg képződhet, amit szilárd kéregnek is tűnhet. Rászállva viszont könnyen belesüppedhetnek még a kisebb testű madarak is.
Ilyenkor nehezen vagy egyáltalán nem tudnak felrepülni. Órákig vergődve a masszában végül elpusztulnak.
A kimentett gólya némi tisztítás után, de teljesen kimerülve a Szigetvári Madármentő Állomásra került. Még állni sem tudott a lábán, olyan gyenge volt. A gondos ápolásnak köszönhetően
szerencsére gyorsan erőre kapott. Alig egy hét múlva már szabadon tudtuk engedni.
Még egy hónap sem telt el, amikor értesítést kaptunk a 6-os főközlekedési úton elütött gólyáról a bicsérdi elágazás közelében. Gyűrűje alapján azonosítani lehetett a tetemet, a
Szigetváron elengedett gólya volt. A madár tehát visszatért a költőhelye közelébe, de ezúttal is rosszul választott. Egy hónap alatt immár kétszer!
Nyolc fiókát felnevelő vörös vércsék
A vörös vércsékre irányuló védelmi programunkat 2005-ben indítottuk el azzal az elsődleges céllal, hogy vércseládák kihelyezésével bővítsük a faj fészkelési lehetőségeit Baranyában.
A program sikeresnek bizonyult, hisz az ezredfordulón mindössze 30 párra becsültük a fészkelő állományt, ami 2024-re már 400 pár fölé nőtt. A költési időszakban történt ellenőrzések
során szórványosan találtunk 8 tojásból álló fészekaljakat, sőt néhány esetben 9 tojásból állókat is. A szülőmadarak viszont 8 fiókát eddig még egyetlen esetben sem tudtak felnevelni.
2024-ben viszont megtört a jég! Beremenden a 30. sorszámú ládában a lerakott 8 tojásból az összes fióka kikelt, és mindegyik ki is repült. Gyűrűzésükre május 20-án került sor.
Ekkor már alig fértek el a ládában.
Az év folyamán erős pocokgradáció zajlik a vármegyében. A vércsék kihasználták a jó táplálkozási lehetőségeket, hisz a ládákat foglaló párok száma 54%-kal nőtt a tavalyihoz képest.
A szülőmadarak eddig 1100-nál is több fiókát neveltek fel, és 16 pár bevállalta a második költést is.
4. kép: Vércsefiókák a költőládában (Fotó: Bank László)
Hídbagoly
Az egyik baranyai csatorna fölött átívelő vasúti híd betonpillérének üregében 2022 nyarán kevés gyöngybagolyköpetet találtunk. Akkor azt feltételeztük, hogy csak alkalmilag,
pihenésre használják a baglyok az üreget. Egy évvel később teljesen elhagyottnak tűnt a hely, friss köpetek nem jelezték a madarak jelenlétét. Idén májusban viszont a híd körül
kaszáló vízügyi munkások vezetője értesített bennünket arról, hogy baglyok költenek az üregben. Néhány nap múlva felkerestük a helyet, ahol 6 szépen fejlett gyöngybagolyfiókát
találtunk. Éppen gyűrűzhető méretűek voltak, sorsukat nem kerülhették el!
5. kép: A vasúti híd (Fotó Bank László)
A hely érdekessége, hogy az üreg alig másfél méteres magasságban van a talajszinttől a vasúti pályatest alatt. Nagy áradáskor az üreget is elönti a víz, tehát ilyen esetekben a
költés biztosan meghiúsul. Úgy tűnik viszont, hogy a baglyok biztonságosnak érzik a helyet. A pillérben egyébként három kb. 60 cm mély üreg van, de csak a középsőt használják
költésre a madarak. A másik kettőben még köpetet sem találtunk.
6. kép: Gyöngybagolyfiókák a híd üregében (Fotó: Bank László)
Búcsúzik a szerkesztő
Kedves Olvasó!
Hírlevelünket 2008-ban indítottuk be azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjunk természetvédelmi munkánk eredményeiről, és szélesebb körben is ismertté tegyük azokat a problémákat,
melyek megoldásán fáradozunk. Úgy érezzük, az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Persze, akiket kritikával illettünk, azoktól kaptunk hideget-meleget, perekkel is fenyegettek
bennünket, de ez nem tántorított el bennünket attól, hogy a természet érdekeit továbbra is határozottan képviseljük. Időnként azért kaptunk dicséretet is!
E sorok írója a kezdetektől fogva szerkesztette a hírlevelet. A mai kor szelleme talán más megközelítést, másféle szerkesztést, másféle tartalmat és formát kíván, ezért ideje átadni
a stafétabotot a fiatalabb generációnak. Még nem lehet tudni, hogyan folytatjuk tovább, milyen formában és tartalommal készülnek a későbbi hírleveleink. Kérem a Kedves Olvasót,
fogadja szeretettel az újabb próbálkozásainkat is.
Köszönöm eddigi megtisztelő érdeklődését bízva abban, hogy a jövőben is követőink között tudhatjuk.
Üdvözlettel
Bank László
szerkesztő
7 kép: A leköszönő szerkesztő (Fotó: Papp Zoltán)
Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953
számú számláján tudjuk fogadni, de adományát online módon is befizetheti bankkártyája segítségével a www.donably.com/baranyamadar oldalon. Elkötelezettségét igazából a természet fogja
meghálálni!
|