Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

A szándékot a baranya@mme.hu címre küldött levéllel lehet jelezni.

 

2023. június

2023. július

2023. augusztus

2023. szeptember

2023. oktober

2023. november

2023. december

2024. január

2024. február

2024. március-április

2024. május-június

 

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2024. július

 

Egy kód, ami sokat segíthet!

 

Július 1-től a palackvisszaváltás során a kapott betétdíjat jótékony célokra is lehet fordítani. A Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány is regisztrált a MOHU felületén, tehát a visszaváltási helyek automatáinál, aki nem a saját maga számára kéri a betétdíjat, azt már felajánlhatja természetvédelmi munkánk támogatására, valamint a Szigetvári Madármentő Állomás működésére is.

 

 

Csupán annyi a teendő, hogy a fenti QR-kódot kell elmenteni az okostelefonra. A visszaváltás során ezt a kódot kell beolvastatni az automatába, és az alapítvány számláján azonnal megjelenik az összeg.

Amire ügyelni kell:

Többféle automata is van. A beépített automatáknál először a kódot kell beolvastatni, mert a palackok behelyezése után erre már nincs lehetőség. A szabadon álló automatáknál viszont fordított a sorrend, először a palackokat kell berakni, s ha ezzel végeztünk, a kijelzőn a kifizetésre kattintva a QR-kód lehetőséget kell választani, majd ezután kell beolvastatni a kódot. Mindkét esetben érdemes emelni a telefon kijelzőjének fényerejét a beolvasás idejére, mert előfordulhat, hogy az automata a csipogás után kiírja, hogy a kód érvénytelen. Ilyenkor újra kell próbálkozni, és kicsit játszani kell a telefonnal, hogy az automata rendesen érzékelje a kódot. A rendszer még nem tökéletes, de kis odafigyeléssel megoldható a jótékonykodás.

Sok kicsi sokra megy! Kérjük, hogy Ön is éljen a lehetőséggel, és támogassa munkánkat!

 

Jól teljesítettek a vörös kányák

 

Bátran kijelenthetjük, hogy ennyit még sohasem jártunk vörös kányák után, mint idén. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a nyilvántartásunkban szereplő 13 fészek közül négy megsemmisült, kettőt hollók, egyet-egyet barna kányák és egerészölyvek foglaltak el, három fészek pedig lakatlan maradt. Kereshettük az új fészkeket! Találtunk is nyolcat, de ez is csak arra volt elég, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét 10 pár költésének legyünk tanúi. Az öreg madarak rendszeres mozgása alapján további 9 pár revírjét is beazonosítottuk. A vármegye költő állományát most már legalább 19 párra becsüljük.

A kányák a költésük során a második legjobb eredményt produkálták. A 8 sikeres költés eredményeként 19 fióka repült ki. A szülőmadarak 1x1, 4x2, 2x3, és 1x4 fiókát neveltek fel. A 4-es fészekalj kuriózumnak számít. A kányák 1990-ben történt magyarországi visszatelepedése óta ekkora kirepülő fészekalj még nem fordult elő.

 

  1. kép: Frissen kirepült vöröskánya-fióka (Fotó: Bank László)

 

Kevesebb a barna kánya

 

Az év folyamán a barna kányák 11 új fészkét találtuk meg a vármegyében. A régi fészkek közül 11 semmisült meg, egy-egy fészket pedig vörös kányák ill. egerészölyvek foglaltak el. Jelenleg 26 fészek szerepel nyilvántartásunkban. Ezek közül 16-ban figyeltünk meg kotló madarakat, és további 13 olyan revírt azonosítottunk be, ahol a fészkek pontos helyét nem ismerjük. Ez alapján a költő párok számát legalább 29-re becsüljük. Ez negyedével kevesebb a tavalyinál.

 

  2. kép: Barna kánya (Fotó: Papp Zoltán)

 

Ismét jókor jó helyen

 

Tavaly júliusi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az egyik feketególya-fészek alatt kiesett fiókát találtunk. A madarat a Szigetvári Madármentő Állomásra szállítottuk, ahol a felnevelése sikeresnek bizonyult.

Június folyamán ugyanebben a fészekben most is egyetlen fióka nevelkedett. Legalábbis ezt gondoltuk, de az ellenőrzéskor a biztonság kedvéért körbejártuk a fészek szűkebb környezetét. Az előzményekből talán már ki is találhatta a Kedves Olvasó, hogy ismét rábukkantunk egy repülni még nem tudó fiókára. Ez a példány is Szigetvárra került.

Furcsállottuk, hogy ismét ebből a fészekből "pottyant ki" a fióka, de eleinte nem kerestünk összefüggést a két eset között, véletlenszerűnek tartottuk a történéseket. A "kipottyanás" nyitjára azonban rövidesen fény derült. A fiókán ugyanis hemzsegtek az élősködök. Ha rövid időre megfogtuk a madarat, pillanatok alatt százával másztak át a kezünkre a vérszívók. A fészekben valószínűleg hasonló méreteket ölthetett az élősködők jelenléte, és a fióka ez miatt hagyhatta el idő előtt a fészket. A tollazatát természetesen lekezeltük, az élősködők hada néhány nap alatt eltűnt a madárról. Láthatóan már sokkal jobban érezte magát!

A dolgon elgondolkodva gyorsan újra ellenőriztük a gólyák fészkét, hisz az előző alkalommal a másik fióka még a fészekben tartózkodott. Sajnos már ez is idő előtt "kipottyant", de hiába kerestük, nem találtuk meg. Predációra utaló nyomot (kihullott tollak stb.) sem a fészek alatt, sem annak tágabb környezetében nem találtunk. A fióka nagyobb távolságra kerülhetett a fészektől, s talán túlélte a röpképességének eléréshez szükséges időszakot.

A Szigetvárra került gólya repatriálása jól sikerült. Most már kiválóan repül, de még visszajár az udvarba eleséget kunyerálni. Az éjszakákat már a háztetőn tölti, és rövidesen végleg megválik gondozójától.

 

  3. kép: A már röpképes fióka a madármentő állomás kertjében (Fotó: Bank László)

 

Szerencsétlen gólya

 

Június elején a bicsérdi hígtrágyatóból egy felnőtt gólyát mentettek ki a helyiek. Az ilyen befogadóhelyek sajnos csapdaként is működhetnek a madarak számára. Ha sokáig áll a trágyalé a tóban, a felületén kissé keményebb réteg képződhet, amit szilárd kéregnek is tűnhet. Rászállva viszont könnyen belesüppedhetnek még a kisebb testű madarak is. Ilyenkor nehezen vagy egyáltalán nem tudnak felrepülni. Órákig vergődve a masszában végül elpusztulnak.

A kimentett gólya némi tisztítás után, de teljesen kimerülve a Szigetvári Madármentő Állomásra került. Még állni sem tudott a lábán, olyan gyenge volt. A gondos ápolásnak köszönhetően szerencsére gyorsan erőre kapott. Alig egy hét múlva már szabadon tudtuk engedni.

Még egy hónap sem telt el, amikor értesítést kaptunk a 6-os főközlekedési úton elütött gólyáról a bicsérdi elágazás közelében. Gyűrűje alapján azonosítani lehetett a tetemet, a Szigetváron elengedett gólya volt. A madár tehát visszatért a költőhelye közelébe, de ezúttal is rosszul választott. Egy hónap alatt immár kétszer!

 

Nyolc fiókát felnevelő vörös vércsék

 

A vörös vércsékre irányuló védelmi programunkat 2005-ben indítottuk el azzal az elsődleges céllal, hogy vércseládák kihelyezésével bővítsük a faj fészkelési lehetőségeit Baranyában. A program sikeresnek bizonyult, hisz az ezredfordulón mindössze 30 párra becsültük a fészkelő állományt, ami 2024-re már 400 pár fölé nőtt. A költési időszakban történt ellenőrzések során szórványosan találtunk 8 tojásból álló fészekaljakat, sőt néhány esetben 9 tojásból állókat is. A szülőmadarak viszont 8 fiókát eddig még egyetlen esetben sem tudtak felnevelni.

2024-ben viszont megtört a jég! Beremenden a 30. sorszámú ládában a lerakott 8 tojásból az összes fióka kikelt, és mindegyik ki is repült. Gyűrűzésükre május 20-án került sor. Ekkor már alig fértek el a ládában.

Az év folyamán erős pocokgradáció zajlik a vármegyében. A vércsék kihasználták a jó táplálkozási lehetőségeket, hisz a ládákat foglaló párok száma 54%-kal nőtt a tavalyihoz képest. A szülőmadarak eddig 1100-nál is több fiókát neveltek fel, és 16 pár bevállalta a második költést is.

 

  4. kép: Vércsefiókák a költőládában (Fotó: Bank László)

 

Hídbagoly

 

Az egyik baranyai csatorna fölött átívelő vasúti híd betonpillérének üregében 2022 nyarán kevés gyöngybagolyköpetet találtunk. Akkor azt feltételeztük, hogy csak alkalmilag, pihenésre használják a baglyok az üreget. Egy évvel később teljesen elhagyottnak tűnt a hely, friss köpetek nem jelezték a madarak jelenlétét. Idén májusban viszont a híd körül kaszáló vízügyi munkások vezetője értesített bennünket arról, hogy baglyok költenek az üregben. Néhány nap múlva felkerestük a helyet, ahol 6 szépen fejlett gyöngybagolyfiókát találtunk. Éppen gyűrűzhető méretűek voltak, sorsukat nem kerülhették el!

 

  5. kép: A vasúti híd (Fotó Bank László)

A hely érdekessége, hogy az üreg alig másfél méteres magasságban van a talajszinttől a vasúti pályatest alatt. Nagy áradáskor az üreget is elönti a víz, tehát ilyen esetekben a költés biztosan meghiúsul. Úgy tűnik viszont, hogy a baglyok biztonságosnak érzik a helyet. A pillérben egyébként három kb. 60 cm mély üreg van, de csak a középsőt használják költésre a madarak. A másik kettőben még köpetet sem találtunk.

 

  6. kép: Gyöngybagolyfiókák a híd üregében (Fotó: Bank László)

 

Búcsúzik a szerkesztő

 

 

Kedves Olvasó!

 

Hírlevelünket 2008-ban indítottuk be azzal a céllal, hogy tájékoztatást adjunk természetvédelmi munkánk eredményeiről, és szélesebb körben is ismertté tegyük azokat a problémákat, melyek megoldásán fáradozunk. Úgy érezzük, az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Persze, akiket kritikával illettünk, azoktól kaptunk hideget-meleget, perekkel is fenyegettek bennünket, de ez nem tántorított el bennünket attól, hogy a természet érdekeit továbbra is határozottan képviseljük. Időnként azért kaptunk dicséretet is!

E sorok írója a kezdetektől fogva szerkesztette a hírlevelet. A mai kor szelleme talán más megközelítést, másféle szerkesztést, másféle tartalmat és formát kíván, ezért ideje átadni a stafétabotot a fiatalabb generációnak. Még nem lehet tudni, hogyan folytatjuk tovább, milyen formában és tartalommal készülnek a későbbi hírleveleink. Kérem a Kedves Olvasót, fogadja szeretettel az újabb próbálkozásainkat is.

Köszönöm eddigi megtisztelő érdeklődését bízva abban, hogy a jövőben is követőink között tudhatjuk.

 

Üdvözlettel

 

Bank László

 szerkesztő

 

 

  7 kép: A leköszönő szerkesztő (Fotó: Papp Zoltán)

 

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni, de adományát online módon is befizetheti bankkártyája segítségével a www.donably.com/baranyamadar oldalon. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor