Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2016. szeptember

2016. október

2016. november

2016. december

2017. január

2017. február

2017. március

2017. április

2017. május

2017. június

2017. július

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2016. augusztus

 

A gyurgyalagok második legjobb éve

 

A megye teljes területére kiterjedő felmérésünk során 8 olyan új partfalat találtunk, ahol korábban még nem fészkeltek gyurgyalagok. Ezzel szemben 5 partfal semmisült meg vagy vált alkalmatlanná a madarak ismételt megtelepedésére. A változásokat figyelembe véve jelenleg 207 partfal szerepel nyilvántartásunkban. Ezek közül idén 121 partfalban telepedtek meg a gyurgyalagok. Összesen 1216 pár költését sikerült bizonyítanunk. A tavalyihoz képest 25,2%-kal (+ 245 pár) nőtt az állomány. A 2002. évi alapfelméréshez viszonyítva már 112,2%-kal (+ 643 pár) több gyurgyalag fészkel a megyében.

 

  1. kép: Perlekedő gyurgyalagok (Fotó: Völgyi Sándor)

 

Jelentősnek nevezhető kolónia (legalább 30 pár) idén 11 helyen alakult ki. A legtöbb gyurgyalag a beremendi cementgyár agyagbányájában (84 pár), a pécsváradi (82 pár) és a pettendi homokbányában (67 pár) költött. Beremenden ismét új bányarekord született, ennyi gyurgyalag ott még soha sem fészkelt.

A faj állományának monitorozását ezzel befejeztük. A megye teljes területét lefedő számlálásra először 2002-ben került sor, tehát a fészkelési viszonyokról 15 éves adatsorral rendelkezünk. Az eltelt időszakban a költő párok száma 532 (2010) és 1347 (2014) között mozgott. Annak ellenére, hogy minden évben megszűnnek partfalak (eldózerolás), vagy alkalmatlanná válnak a gyurgyalagok további megtelepedésére (benövényzetesedés), mindig keletkeznek újak is, tehát a fészkelési lehetőségek folyamatosan adottak.

 

  1 ábra: A gyurgyalag költő párok száma Baranya megyében 2002-2016 között

 

A nagy kolóniáknak otthont adó anyagnyerő helyeken (homok- és agyagbányák) a tulajdonosok figyelnek a madarak jelenlétére, óvják őket, és költési időszakban nem termelik le a gyurgyalagok által elfoglalt partfalszakaszokat. Időnként előfordulnak még szándékos károsítások (üregek betömése, lelövés), de ezek szerencsére ma már elszigetelt jelenségek, az állományra nézve hatásuk elhanyagolható. Eddigi tapasztalataink alapján a fajra a legnagyobb veszélyt a tavaszi vonulás során beköszöntő kedvezőtlen időjárás jelenti. Ha májusban tartósan hűvös, csapadékos időjárás uralkodik, akkor az átlagosnál lényegesen nagyobb a vonulási veszteség. 2010-ben pl. az előző évihez képest csaknem felére csökkent az állomány, mert május közepétől kezdve heves viharok, özönvíz szerű esőzések voltak több mint egy hónapon keresztül. Ilyen időjárási körülmények között a vonuló csapatok nem jutnak megfelelő mennyiségű táplálékhoz (a zsákmányállatok nem repülnek), ezért sok példány legyengül és elpusztul. Szerencsére jó a faj regenerációs képessége. Az állomány néhány év alatt a legnagyobb veszteségeket is képes kiheverni.

A gyurgyalagokkal kapcsolatban a jövőben inkább a védelmi tevékenységre helyezzük a hangsúlyt. Ahol szükséges, egyeztetéseket végzünk a tulajdonosokkal a költési időszakban történő zavarás kiküszöbölése érdekében. Erőnkhöz mérten pedig minden évben megtisztítjuk a növényzettel benőtt partfalak egy részét, ezzel biztosítva a gyurgyalagok további fészkelési lehetőségeit.

 

  2. kép: Gyurgyalagos partfal felújítása (Fotó: Friedrich Adrienn)

 

Több partifecske

 

Az idei felmérésünk során 7 olyan partfalat találtunk, ahol partifecskék is fészkeltek. Összesen 1031 pár költését feltételeztük, ami 7,1%-os növekedést jelent a tavalyihoz képest. A 2002-es bázisévhez viszonyítva 56,0-kal több partifecskénk van.

 

  3. kép: Partifecskék (Fotó: Szép Tibor)

 

A legnagyobb kolóniát a pécsváradi homokbányában találtuk, ahol 330 pár költött. A fecskék továbbra is jelentős számban telepedtek meg a fekedi homokbányában (258 pár), míg Pécsen, a 6-os főközlekedési úttól északra található bányaterületen új, 249 páros telep alakult ki. Ide valószínűleg a Déli Ipari Park egyik anyagdepójából költöztek át a madarak, mert ott a tavalyi 210 pár helyett idén mindössze 7 pár fészkelt.

A faj fészkelő állományának monitorozását a jövőben már nem folytatjuk. Egy-két kivételtől eltekintve (pl. a Duna szakadópartja Kölkednél) a partifecskék homokbányákban költenek, ahol a védelmük a gyurgyalagokéhoz hasonlóan biztosított. A rendelkezésünkre álló 15 éves adatsorból leginkább az tükröződik, hogy a költő állomány nagysága hektikusan változik, az egyes évek között igen nagy különbségek vannak. A legkevesebb fecskét 2003-ban regisztráltuk, akkor 5 telepen mindössze 228 pár fészkelt. Az állomány 2009-ben volt a csúcsponton, ekkor 7 telepen 1468 pár költését feltételeztük. A jelentős ingadozás bizonyíthatóan összefüggésben van az afrikai telelőterületek aktuális időjárásával. Ha a Száhel-övezetben csapadékszegény a november-február közötti időszak, akkor az ott telelő állomány mindig érzékeny veszteségeket szenved.

 

  2. ábra: A partifecske költő párok száma Baranya megyében 2002-2016 között

 

A legjobb vércsés év

 

A vörös vércsék költő állománya az 1990-es évek végére minimálisra zsugorodott a megyében. A fészkelő párok száma alig érte el húszat, tehát túlzás nélkül állíthattuk, hogy több rétisasunk volt, mint vércsénk. Megítélésünk szerint a csökkenést elsősorban a fészkelőhelyek hiánya okozta (a vércse nem épít fészket, főleg a varjak és a szarkák elhagyott fészkeiben költ), ezért a védelmi programunk elsődleges céljaként a fészkelési lehetőségek bővítését tűztük ki, és megkezdtük a költőodúk kihelyezését az arra alkalmas mezőgazdasági területekre. Erőfeszítéseinknek lassan beérik a gyümölcse.

Idén áprilisban már 309 odú várta költésre a vércséket. Ezekből 50 odút foglaltak el a madarak (43 pár vörös vércse és 7 pár erdei fülesbagoly telepedett meg), ami minden eddiginél jobb odúfoglalási mutatónak számít. A vércsék költései közül csak 7 hiúsult meg. A sikeresen költő párok 143 fiókát reptettek ki. Ezzel a kirepülő fiókák száma a 2006-os kezdetektől számítva 510-re nőtt.

Érdekességként említhető, hogy az olaszi templomtoronyban a gyöngybaglyok számára kihelyezett költőládát ismét elfoglalták a vércsék, és ezúttal is sikeresen felneveltek 6 fiókát. A lapáncsai toronyban pedig egyidejűleg költöttek a vércsék a gyöngybaglyokkal. A megye más területein is megfigyeltük e kecses ragadozó madarak rendszeres mozgását, ami alapján már legalább 75 pár vércse fészkelését feltételezzük.

 

  4. kép: Erdei fülesbagoly a vércseodúban (Fotó: Bank László)

 

Madárleltár

 

A hónap folyamán befejeztük a 2015. évi madárfaunisztikai adatok rendszerezését. Önkénteseink tavaly 2435 jelentést küldtek be számítógépes nyilvántartásunk számára. A jelentések összesen 23 467 adatot tartalmaztak. A terepbejárások 203 település közigazgatási területét érintették. A megyében 210 madárfaj jelenlétét mutattuk ki. Első ízben figyeltük meg a hóbaglyot, ami egyben a faj második hiteles hazai előfordulását jelenti.

A megfigyelt madarak összes száma 3 445 758 példány volt. Ennek a madártömegnek egy jelentős részét a sumonyi halastavak nádasaiban éjszakázó fecskék tették ki, bár számuk jóval alatta maradt az egy évvel korábbinak.

A megyében ritkának számító fajok közül az alábbiak kerültek még a távcsöveink elé: énekes hattyú, vörösnyakú lúd, fakó rétihéja, csigaforgató, fenyérfutó, réti fülesbagoly, örvös rigó, zsezse, keresztcsőrű. Érdekességként említhető még egy tőkés réce és nyílfarkú réce kereszteződéséből származó példány megfigyelése is.

 

  5. kép: A búbos vöcsök a megye nagyobb halastavainak rendszeres fészkelője (Fotó: Völgyi Sándor)

 

Előadás

 

Szeptember 13-án 18 óra kezdettel Wágner László tart előadást "Az év madara a haris" címmel. A Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével közösen szervezett rendezvényünkön az előadó a faj életét mutatja be. Helyszín: PTE Általános Orvostudomány Kar, Elméleti tömb, 6. szemináriumi terem (Pécs, Szigeti u. 12.).

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor