Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2016. június

2016. július

2016. augusztus

2016. szeptember

2016. október

2016. december

2017. január

2017. február

2017. március

2017. április

2017. május

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2016. november

 

Rekorder ökörszem

 

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson október 30-án egy lengyel gyűrűs ökörszem került a hálóba. A madárgyűrűző táborok 36 éve alatt eddig külföldön jelölt ökörszemet még nem fogtunk. A madarat 8 nappal korábban gyűrűzték Lengyelország Rogozno nevű helységében Sumonytól 759 km távolságra. Az örökmozgó, alig 9 gramm tömegű madár átlagosan 95 km-t repült naponta, ami új rekordnak számít a hazai gyűrűzési adatbázisban. Madarunk jóval felülírta a korábbi rekordot, amit eddig egy svéd gyűrűs ökörszem tartott mindössze 31 km-es napi elmozdulással.

 

  1. kép: Ökörszem (Fotó: Völgyi Sándor)

 

Sikeres gyöngybaglyok

 

A baranyai templomtornyokba kihelyezett 161 költőládából idén 69-et foglaltak el költésre a madarak. A ládafoglalási arány 42,9%-os volt. Összesen 70 pár gyöngybagoly, 11 pár macskabagoly és 2 pár vörös vércse megtelepedését rögzítettük. Három fészkelőhelyen a macskabaglyok kirepülése után gyöngybaglyok is költöttek. Kuriózumnak számított, hogy az egyik ládában egyidejűleg költött a vörös vércse (külső rekesz) és a gyöngybagoly (belső rekesz). Bagolyvédelmi munkánk 32 éve alatt ilyen esettel még nem találkoztunk.

A költési időszak érdekessége, hogy az enyhe tél ellenére a baglyok zöme később kezdett el költeni. A viszonylag korán költő párok kevés fiókát reptettek, de nyár közepére jelentősen megváltozott a helyzet. A július-augusztusi gyűrűzések során már 6-9-es fészekaljak is előfordultak. Ekkor tetőzhetett a táplálékul szolgáló rágcsálók állománya.

A költő párok száma mindössze hárommal nőtt a tavalyihoz képest. Ez jól jelzi, hogy az előző költési időszakban kirepült kevés fióka (168 pld.) az enyhe tél ellenére sem volt képes jelentősebben növelni a populációt. A második költések aránya viszont elérte a 25%-ot. Részben ennek is köszönhető, hogy 295 fióka repült ki. A védelmi program 1987-es kezdete óta eddig 4654 gyöngybagolyfióka (1160 költés), 668 macskabagoly-fióka (268 költés) és 17 vörösvércse-fióka (4 költés) nevelkedett fel a költőládákban.

 

  2. kép: Költőládát épületek padlására is ki lehet helyezni (Fotó: Bank László)

 

Gyűrűs vándorsólyom

 

A vándorsólymok 2010 óta fészkelnek Baranyában. Idén már 4 pár költését kísérhettük figyelemmel. A sólymok eddigi 16 költése során 47 fióka repült ki. A fiókák többségét meggyűrűztük, s a könnyebb azonosíthatóság érdekében színes gyűrűvel is elláttuk.

A hónap folyamán érkezett a hír, hogy az egyik 2014-ben jelölt fiókát Göd mellett találták meg egy távvezeték alatt. A madarat áramütés érte, de nem pusztult el, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa vette gondozásba. Egy jeladós madáron kívül, amely sajnos csak néhány hónapos kort ért meg, ez volt az első megkerülésünk a megyében gyűrűzött vándorsólymok közül.

 

  3. kép: Színes gyűrűvel is megjelölt vándorsólyom-fióka (MME Archívum)

 

Téli madárgyűrűzés

 

December első hétvégéjén már a 17. évadja kezdődik a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson a téli gyűrűzéseknek. Ezt követően 2017. március 5-ig minden hétvégén hasonló akciókat szervezünk, majd március 12-től kezdve április 23-ig folyamatos táborozás keretében vizsgáljuk a madarak tavaszi vonulását. A téli programok egy-egy alkalommal péntek délutántól vasárnap estig tartanak. Az érdeklődők a részvételi lehetőségekről bővebbet a honlapunk "Eseménynaptár" menüpontjában olvashatnak. A munkát a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatja.

 

  4. kép: A gyűrűzőállomás télen (Fotó: Bank László)

 

Párizs nem így csinálja!

 

A hónap folyamán a városüzemeltetést végző cég Pécsett, a Keszüi úton elvégezte az utca északi oldalán húzódó platánfák ún. "metszését", amely valójában a fák durva csonkolását jelenti. A munkálatok legfőbb indoka a fák elöregedése miatti balesetveszély (lakott területen minden középkorú vagy idős fa ebbe a kategóriába sorolható). A város a fák "fiatalító metszésével" a párizsi sétányok platánsoraihoz hasonló esztétikusabb utcaképet kíván kialakítani, mint ahogy azt a Pécsi Hírek november 7-i számában olvashattuk, fotóval is illusztrálva. A munkát talán még a zöld főváros cím elnyerésére összeállítandó pályázaton is példaként fogják bemutatni. Párizsban azonban nem így csinálják!.

Pécsen 60-80 vagy még annál is idősebb korú, 30-40 m magas fákat csonkoltak, ahol az egyenes, helyenként 15-20 m magas törzsrészekről nőnek ki az oldalágak. Párizsban a valóban metszésnek nevezhető beavatkozásokat már sokkal korábban, a fák kb. 20-30 éves korában vagy még annál is előbb elkezdik. Ezzel megakadályozzák a törzsek magasra növését (max. 6-8 m), viszont mégis dús koronarészeket alakítanak ki. Így a fák folyamatosan be tudják tölteni a nekik szánt funkciót (árnyékhatás, szennyezőanyagok megkötése stb.), és valóban esztétikus látványt nyújtanak. Ez alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a pécsi gyakorlat nem vezet a párizsihoz hasonló eredményre.

A Keszüi úton történt csonkolásokkal sikerült meggyilkolni az esztétikumot. A fák torzói a természet e kicsiny része elleni merénylet mementói. De a helyben lakók lehet, hogy még örülnek is ennek, hisz nem fog a házaikra dőlni a fa (eddig sem dőlt rájuk egy sem), és a lombhulláskor is majd kevesebb levelet kell összesöpörni. Az indoklás szerint e torzók is hasonló lombozatot fognak fejleszteni néhány év alatt, s az utca visszakapja régi arculatát. Csakhogy ekkor ismét csonkolni kell a fákat, hisz újra balesetveszélyesek lesznek!

De van még itt egy másik probléma is! A Kertváros más területeiről a fészekleverésekkel elűzött varjak egy része ezeken a platánokon talált menedéket (idén 46 pár rakott fészket), ahol kevésbé voltak zavaró hatással a lakosságra. A varjaknak most innen is menniük kellett. E védett madarak fészkeit feltehetőleg törvényes úton, az illetékes hatóság engedélyével távolították el. Ezek a madarak tavasszal ismét a panelok között fognak próbálkozni a fészekrakással, újabb okot adva ott is a fészkeik leverésére (természetesen akkor is majd törvényes úton).

Úgy tudjuk, hogy hasonló munkálatokat a városüzemeltetés már a főpályaudvar környékén is tervbe vett. Ha ez így történik, akkor az indóházból kilépő utazóközönségnek pompás látványban lesz része. A Szabadság utca megcsonkított platánsorai büszkén hirdetik majd, hogy itt Európa leendő zöld fővárosa fogadja a kedves látogatót. Megjegyezzük, hogy idén a főpályaudvar környékén is fészkelt 58 pár varjú, melyek fészkelőhelyei bánják majd az újabb beavatkozást, természetesen itt is az illetékes hatóság jóindulatú beleegyezésével.

 

  5. kép: Lecsonkolt platánok a Keszüi úton (Fotó: Bank László)

 

Előadás

 

December 13-án 18.00 óra kezdettel "Gyűjtőúton Marokkóban - Egyenesszárnyúak és más ízeltlábúak nyomában az Atlasz-hegység lábától a Szahara pereméig" címmel Kisbenedek Tibor tart előadást. A Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével közösen szervezett rendezvényünkön a JPM Természettudományi Osztályának muzeológusa az észak-afrikai országban folytatott kutatásainak eredményeiről tájékoztatja a hallgatóságot. Helyszín: PTE Általános Orvostudomány Kar, Elméleti tömb, 6. szemináriumi terem (Pécs, Szigeti u. 12.).

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor