Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2016. október

2016. november

2016. december

2017. január

2017. február

2017. március

2017. április

2017. május

2017. június

2017. július

2017. szeptember

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2017. augusztus

 

Fekete gólyák - Rosszabb, mint tavaly

 

A téli fészektérképezések során 4 új feketególya-fészket találtunk, ugyanakkor a régi fészkek közül tavaszig 6 semmisült meg. Az ismert fészkekben a tavalyi 17 párral szemben idén 16 pár gólya telepedett meg. Két fészkelő pár nem rakott tojásokat, ezért csak 14 tényleges költést regisztráltunk. Sikeresen mindössze 6 pár költött. A gólyaszülők összesen 16 fiókát reptettek ki, ami rendkívül gyenge költési eredménynek számít.

A gólyák legfontosabb élőhelyén, a Duna menti ártéri erdőkben csak egyetlen pár költött sikeresen. Míg tavaly a folyó tartósan magas vízszintje jelentett problémát, idén az áradások elmaradása okozott táplálékhiányt. A fészkelő gólyapárok száma 2014 óta folyamatosan csökken a megyében. Az utóbbi két év gyenge költési eredményei nem sok jót ígérnek a következő évekre sem.

 

  1 ábra: Az ismert fészkelőpárok száma Baranya megyében 1993 - 2017 között

 

Egyre több vércse

 

A tél folyamán közel 150 új odút helyeztünk ki a vörös vércsék számára, így a költési időszak kezdetén már 450 odú várta fészkelésre a madarakat. A vércsék végül 67 odút foglaltak el, ami 55,8%-os növekedést jelent a tavalyihoz képest. Költött még 7 pár erdei fülesbagoly is. A vércsék költései közül sajnos 20 eredménytelennek bizonyult, de a sikeresen költő párok még így is 215 fiókát reptettek ki. Ezzel a kirepülő fiókák száma a 2006-os kezdetektől számítva 725-re nőtt.

Az odúfoglalási mutatók jól jelzik, hogy jelentős állománynövekedést tudtunk elérni a műfészkek kihelyezésével. A megyében fészkelő vörös vércsék számát már 95-100 párra becsüljük, ami a 10-15 évvel ezelőtti állománynak kb. az ötszöröse. Minden remény megvan arra, hogy a tendencia tovább folytatódik, és a vörös vércse ismét általánosan elterjedt madárfaj lesz Baranyában.

 

  1. kép: Vércsefiókák az egyik odúban (Fotó: Bank László)

 

Sumonyi kis poszáta Svédországban

 

A hónap folyamán kaptuk a hírt, hogy egy Sumonyban gyűrűzött kis poszátát fogtak be Svédországban. A madarat 2016.08.20-án jelöltük, és 2017.05.29-én ellenőrizték Ottenbyben, Sumonytól 1142 km távolságra.

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson a táborozások kezdete óta 3118 kis poszátát gyűrűztünk. Ezek közül mindössze 3 példány került meg külföldön. A svédországi adat a faj legészakibb előfordulását jelenti a Sumonyban jelölt példányok tekintetében.

 

  2. ábra: A Sumonyban gyűrűzött és külföldön ellenőrzött kis poszáták megkerülési helyei

 

Madárleltár rekordokkal

 

A hónap folyamán befejeztük a 2016. évi madárfaunisztikai adatok rendszerezését. Önkénteseink tavaly 3005 jelentést küldtek be számítógépes nyilvántartásunk számára. A jelentések összesen 29 814 adatot tartalmaztak. Mind a beküldött jelentések, mind az adatok száma rekordnak számít, ennyi információ még egyetlen évben sem érkezett be hozzánk a megye madarairól.

A terepbejárások 228 település közigazgatási területét érintették, ami szintén rekordot jelent. A megyében 214 madárfaj jelenlétét mutattuk ki. A berki nádiposzátát és a berki verebet első ízben figyeltük meg. A berki nádiposzátának ez volt a harmadik, a berki verébnek pedig a második hiteles magyarországi előfordulása.

A megfigyelt madarak összes száma 1 365 560 példány volt. Ez jóval alatta marad a korábbi évek 3 millió feletti egyedszámának. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy Sumonyban elmaradtak a vonuló füsti fecskék milliós éjszakázó tömegei.

A megyében ritkának számító fajok közül még az alábbiak kerültek távcsöveink elé: északi búvár, sarki búvár, énekes hattyú, örvös lúd (második baranyai előfordulás), apácalúd (második baranyai előfordulás), jeges réce, füstös réce, nagy bukó, fakó keselyű, csíkosfejű nádiposzáta (második baranyai előfordulás), vándorfüzike (második baranyai előfordulás), kis őrgébics.

Az adatok hozzájárultak a hazai fészkelő madárfajok elterjedésének pontosabb megismeréséhez. Az ún. Madáratlasz Program keretében nemcsak országos, hanem európai szintű felmérés folyik, s a kapott eredmények összegzésének majd egy új kiadvány készül, ami tartalmazza az Európában fészkelő madárfajok elterjedési térképeit is.

 

  2. kép: A kanalasgém az utóbbi években a sumonyi halastavakon is költ (Fotó: Völgyi Sándor)

 

Szeptemberi rendezvények

 

Európai Madármegfigyelő Napok

 

A programot ezúttal szeptember 30-án és október 1-én bonyolítják le az európai madárvédelmi szervezetek, számos helyszínen várva az érdeklődőket. A rendezvény során kellemes séták keretében ismertetjük meg az érdeklődőket az adott terület madárvilágával, s közben mindenki választ kaphat kérdéseire. A program egyben verseny is: melyik ország tud minél több helyszínen minél több érdeklődőt mozgósítani, s hol tudják a legtöbb madarat megfigyelni. Az eredményekről országos és nemzetközi összesítés készül, ami október 1-én este már a médiumok rendelkezésére fog állni.

Baranyában idén is a három hagyományos helyszínen fogadjuk az érdeklődőket, ahol madárgyűrűzési bemutatók is színesítik a programokat.
Szeptember 30. 7.00 - 15.00
1. helyszín: Csertő - Halastó.
Koordinátor: Wágner László (30/377-3412)
2. helyszín: Pusztakisfalu (gyülekező a haranglábnál).
Koordinátor: Szekeres Tibor (20/543-1878)
3. helyszín: Sumony - Halastavak (Madárvonulás-kutató Állomás).
Koordinátor: Bank László (20/334-4608)
Október 1. 7.00 - 15.00
Sumony - Halastavak (Madárvonulás-kutató Állomás).
Koordinátor: Bank László (20/334-4608)

 

  3. kép: Érdeklődő gyerekek a tavalyi sumonyi madármegfigyelő napon (Fotó: Meiszterics Zoltán)

 

Előadás

 

Szeptember 12-én 18 óra kezdettel Müller Nándor tart előadást "A Pilis természeti értékei" címmel. A Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével közösen szervezett rendezvényünkön az előadó a pilisi túráin szervett élményeit osztja meg a hallgatósággal, közben bemutatva a hegység rejtett természeti kincseit. Helyszín: PTE Általános Orvostudomány Kar, Elméleti tömb, 6. szemináriumi terem (Pécs, Szigeti u. 12.).

 

Magyar Bagolykutatók Konferenciája

 

Szeptember 8-án a Pécsi Tudományegyetem Természettudomány Kara ad otthont az egynapos rendezvénynek, melynek célja, hogy fórumot biztosítson a baglyokkal foglalkozó szakembereknek a hazai kutatások és védelmi tevékenységek eredményeinek bemutatására, tapasztalatcserére és újabb együttműködések kialakítására. A konferencia része az egyetem 650 éves fennállásának megünneplésével kapcsolatos rendezvénysorozatnak. Az előadások között a gyöngybagolyvédelem baranyai eredményeit összegző munka is szerepel. A konferencia részletei felől a http://biologia.ttk.pte.hu/tanszekek/okologiai-tanszek/1mabako linken lehet tájékozódni.

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor