Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2016. október

2016. november

2016. december

2017. február

2017. március

2017. április

2017. május

2017. június

2017. július

2017. augusztus

2017. szeptember

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2017. január

 

Az év madara

 

2017-ben az év madara a tengelic. Kedveli a fákkal, facsoportokkal, bokrokkal tarkított mezőgazdasági területeket, folyóparti ligeterdőket, erdőszéleket, de a zárt erdőket kerüli. Kultúrakövető faj, szívesen megtelepszik a lakott területek fasoraiban, parkjaiban, kertjeiben, gyümölcsöseiben is. Sík- és dombvidéken egyaránt előfordul, de a hegyvidéki tisztások, legelők környezetében, valamint a magashegységek fahatár feletti régióiban is költ.

Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori fészkelő. Országos állománya 622-763 ezer párra becsülhető. Védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

 

  1. kép: Tengelic (Fotó: Völgyi Sándor)

A tengelic veréb nagyságú, de annál karcsúbb termetű madár. Könnyen felismerhető piros fejmintázatáról és a szárnyain lévő széles, sárga csíkokról. Testhosszúsága 12-14 cm, átlagos testtömege 15-19 gramm. Az öreg és a már átszíneződött fiatal madarak piros fejmintázatuk alapján különböztethetők meg a fészekből frissen kirepült fiókáktól, melyeknél a piros fejmintázat még hiányzik.

A hazai állomány nagy része télen is helyben marad, kisebb része pedig a Balkán-félszigetre vonul, de az Appennini-félszigeten is mutatkoznak telelők. A nyugat-európai állományok jellemző telelőterülete az Ibériai-félsziget, ahonnan Észak-Afrikába (Marokkó) is eljutnak kisebb-nagyobb csapatok.

Az őszi vonulás legintenzívebb időszaka szeptembertől novemberig tart. A Kárpát-medencébe is ekkor érkeznek meg északi, északkeleti irányból a nálunk telelők. Tavaszi mozgalma február végétől március közepéig a legerősebb, de kései visszaérkezők még április végéig is akadnak.

 

  2. kép: Tengeliccsapat (Fotó: Stölkler Nándor)

A tengelic elsősorban fákon, 2-12 m magasságban fészkel. Nagyon kedveli a gömbakácot és a vadgesztenyét. Lakott területeken rózsalugasokban, magasabb bokrokban is megtelepedhet. Fákon történő fészkelésekor a fészket nem a korona belsejébe, hanem a facsúcsok vagy kihajló ágak villáiba építi. A finom növényi szálakból, rostokból, állati szőrökből álló, 7-8 cm átmérőjű, 5-7 cm mély, félgömb alakú fészkét gyapjúszálakkal gazdagon béleli.

Évente rendszerint kétszer költ, de ritkán három költése is lehetséges. A fészeképítés és tojásrakás már április első felében elkezdődik. A tojó naponta rakja le a tojásokat, de a kotlást csak a teljes fészekaljon kezdi meg. Csak a tojó kotlik, közben a hím rendszeresen eteti. A fészekalj 4-6 tojásból áll. A kotlási idő 11-14 nap, a fiókák 13-18 napos korukban hagyják el a fészket.

 

  3. kép: Fészekalj (Fotó: Haraszthy László)

A tengelic elsősorban magvakat fogyaszt, de fiókáinak rovartáplálékot (pl. hernyók, lárvák, levéltetvek) is hord. Finom felépítésű csőrével a gyomok (disznóparéj, üröm stb.) apró magvainak összegyűjtésére is képes. Kedveli a nyár és a platán termését is. Nyár végétől kezdve szívesen mutatkozik a napraforgótáblák közelében, és gyakori vendége télen a madáretetőnek.

 

  4. kép: Gazosban táplálkozó tengelicek (Fotó: Völgyi Sándor)

Hazai állománya nem veszélyeztetett. Régebben kedvelt kalitkamadár volt, ezért nagy számban fogták be. Fogságban tartása napjainkban szerencsére már nem jellemző, de azért még mindig akadnak illegális madárbefogók. A belterületeken az alig repülős fiókákat gyakran kapják el a macskák, télen pedig a közutak mellett táplálkozó csapatokból sok példányt elütnek az autók, de ezek a mortalitási tényezők sincsenek jelentős negatív hatással az állományra.

Gyakorisága, jó alkalmazkodóképessége folytán különösebb védelmet nem igényel. A téli madáretetéssel segíthetjük jó kondícióban történő áttelelését. Madáritatók létesítésével, tervszerű fatelepítéssel (pl. gömbakác, vadgesztenye) pedig fészkelésre csábíthatjuk saját lakókörnyezetünkben is. Az illegális madárbefogók és madártartók felderítésével pedig minimálisra szorítható vissza ez a madárellenes tevékenység is.

 

  5. kép: Tengelicek a madáretetőn (Fotó: Treitz Tamás)

 

Sasfelmérés

 

Az országos program keretében ismét megszerveztük a megyében telelő sasok állományfelmérését. A hónap közepén végzett számlálás során a távcsöveink elé került gyakoribb ragadozó madarak adatait is feljegyeztük. Baranyában önkénteseink összesen 115 db 2,5 x 2,5 km-es kvadrátban végeztek terepbejárásokat. A megfigyelések során 54 rétisast, 2 héját, 11 karvalyt, 177 egerészölyvet, 1 kékes rétihéját, 1 vándorsólymot, 6 vörös vércsét, 2 kuvikot és 5 erdei fülesbaglyot láttunk.

Idén valamivel kevesebb ragadozót figyeltünk meg, mint egy évvel korábban. A rétisasok kisebb része már a fészkek közelében, nagyobb része pedig a Duna mellett tartózkodott.

 

  6. kép: Öreg rétisas a fészke közelében (Fotó: Bank László)

 

Ritka lúdfajok a Duna mellett

 

Még december 9-én a kölkedi Zsidóréten egy apácaludat figyeltek meg önkénteseink. A madár egy felszántott kukoricatarlón tartózkodott kb. 500 nagy lilik és 30 nyári lúd társaságában. Ez a faj második baranyai előfordulása. Először Orfűn, a Pécsi-tavon láttunk egy példányt 2005. augusztus 20-án. Ez a madár feltehetőleg fogságból szabadulhatott, mer a lábán sárga színű gyűrűt viselt (a számot sajnos nem sikerült leolvasnunk).

Az apácalúd Kelet-Grönlandon, a Spitzbergákon, a Novaja Zemlján, valamint a Vajgacs- és Kolgujev-szigeten fészkel. Félvad populációi Skandináviában és a Brit-szigeteken is élnek. A tengerparti élőhelyeket kedveli. Fészkelésre a megközelíthetetlen sziklafalakat vagy a köves tundrát választja. Hazánkban október és április között ritka kóborlóként jelenik meg. Eddig többnyire egyesével sikerült megfigyelni, de láttak már 2-8 példányból álló kisebb csapatokat is.

Január 19-én Majson egy szántóföldön tartózkodó nagy libacsapatból szorgos munkával sikerült egy vörösnyakú ludat meghatározni. Ugyanott másnap már két példány pihent, majd január 24-én a mohácsi révnél, a Dunán figyeltük meg feltehetőleg ugyanazt a két madarat. A faj 2007 és 2015 után jelentkezett ismét Baranyában.

A vörösnyakú lúd Szibéria tengerparti tundráin költ. Legfontosabb telelőterületei Romániában, Bulgáriában és Görögországban vannak. Nálunk a hortobágyi pusztákon és a hasonló jellegű alföldi füves területeken ősztől tavaszig kis számban rendszeresen előfordul. Költő állománya az utóbbi évtizedekben kissé megerősödött. Valószínűleg ennek köszönhető egyre gyakoribb hazai, így baranyai előfordulása is.

 

  7. kép: Apácalúd a kölkedi Zsidóréten (Fotó: Gregorits János)

 

Áttelelő gólya Nagydobszán

 

December végén Nagydobszán jelent meg egy gólya, mely azóta is a község lakóinak vendégszeretetét élvezi. A vendégszeretet kifejezés ezúttal valóban helytálló, mert a helyiek folyamatosan etetik a madarat, így annak sikerült túlélnie a leghidegebb napokat is. Sajnos időközben eltörött az egyik lába, de ennek ellenére jó erőben van. A táplálékot hozó embereket közelre bevárja, befogni azonban nem lehet, mert mindig kellő távolságot tart. Reméljük, hogy ilyen állapotban is túl fogja élni a telet.

 

Újabb fészekleverések Pécsett

 

A város önkormányzata ezúttal a főpályaudvar környékéről és a Móricz Zsigmond téri óvoda udvaráról távolíttatta el a varjúfészkeket. A beavatkozás a városban található fészkek egynegyedét érintette. Az akciót valószínűleg nem fogják bevenni a zöld főváros elnyerésére készítendő pályázatba (feltehetőleg az elmúlt két évben végzett fészekleveréseket sem). A magát természetvédelminek nevező hatóság pedig könnyedén enged a város minden hasonló jellegű kérésének, ezzel is "elősegítve" a biológiai sokféleség megőrzését. Teszi ezt úgy, hogy a varjúállomány megyei és helyi viszonyaira vonatkozóan nem állnak tényszerű adatok a rendelkezésére.

Az eddig fészekleverésekkel csupán azt sikerült elérni, hogy a varjak még nagyobb területen szóródtak szét a városban. Most sem lesz másképp! A varjak már a Móricz Zsigmond téri fákat nézték ki maguknak, ahol tavaly is fészkelt néhány pár. Itt az iskola közelsége és a parkoló autókra hulló ürülék majd elég indok lesz ezeknek a fészkeknek az eltávolításához is. De hova vezet mindez?!

 

Előadás

 

Február 14-én 18.00 óra kezdettel "25+25=50" címmel Szekeres Tibor tart előadást. Az MME hüllő- és kétéltűvédelmi munkacsoportjának vezetője nem a matematikai képességeit kívánja bizonyítani, hanem beszámol az elmúlt 25 év békás-kígyós tapasztalatairól, a sumonyi madárgyűrűző táborokban 25 éven keresztül szerzett élményeiről, ráadásul idén lesz 50 éves. A Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületével közösen szervezett rendezvényünk helyszíne: PTE Általános Orvostudomány Kar, Elméleti tömb, 6. szemináriumi terem (Pécs, Szigeti u. 12.).

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor