Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2017. augusztus

2016. október

2017. október

2017. november

2017. december

2018. január

2018. február

2018. március

2018. május

2018. június

2018. július

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2018. április

 

Varjúhelyzet

 

A hónap folyamán ismét vetésivarjú-számlálást végeztünk Baranya területén, melynek eredményeként 9 településen 44 fészektelepet vettünk nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 4 helyen szűnt meg, viszont 16 helyen alakultak ki új, néhány páros kolóniák. Hosszú idő után először fészkelnek varjak a megye déli részén (Ivándárda), ahova a szomszédos horvát területről költöztek át.

A költő párok számát az előző évi 998 párral szemben idén 1245 párra becsültük, ami 24,7%-os gyarapodást jelent. Az 1997. évi alapállapothoz viszonyítva már 122,7%-kal több varjú költ a megyében. A fészektelepek továbbra is a lakott területeken vagy azok közvetlen szomszédságában vannak.

A felmérés során ezúttal három helyen regisztráltunk 100 párnál nagyobb kolóniát. A legtöbb varjú a szabadszentkirályi focipálya mellett (204 pár), a pécsi vásártéren (184 pár) és a Honvéd Kórház (107 pár) területén költ. A szabadszentkirályi egyben a legnagyobb fészektelep a felmérések 1997-es kezdete óta.

Pécsett a tavasz folyamán is távolítottak el fészkeket, ami a varjak további szétszóródását eredményezte. A városban 11 újabb helyen észleltük megtelepedésüket, de ezeken a helyeken a költő párok száma csak egyetlen esetben haladta meg a tízet. A fészkelő állomány a tavalyi 479 párról 603 párra (+25,9%) nőtt. Ennek ellenére a varjak jelenléte mégis kevésbé zavaró a lakosság számára, mert az állomány közel 70%-a olyan közterület vagy közintézmény területén költ, ahol nincsenek lakóházak vagy csak kevés található belőlük.

A varjak városi jelenlétének pozitív hozadéka, hogy egyre több helyen találunk erdei fülesbaglyokat és vörös vércséket az elhagyott fészkekben. A pécsi vércseállományt már 10 párra becsüljük, s ezek fele varjúfészkekben költ.

 

Rétisas a rókacsapdában

 

Még tavaly októberben történt az eset. Az egyik hivatásos vadász értesített bennünket arról, hogy a Sátorhelyen kihelyezett rókacsapdája egy rétisast fogott. A közelben lakó önkéntesünk gyorsan a helyszínre sietett, s ha már kapóra jött, meg is gyűrűzte a fiatal madarat.

A zsákmányszerzésben még tapasztalatlan ragadozó madarak, így a rétisasok esetében is gyakran előfordul, hogy nem tudnak kellő mennyiség élő zsákmányt szerezni, ezért kénytelenek dögre fanyalodni, vagy más alternatív lehetőségeket felkutatni. Úgy tűnik, az élve fogó csapdában kihelyezett csalétek is vonzónak bizonyult a sas számára, de nem mérte fel a zsákmányszerzés ilyen módjának a kockázatát, ezért rajtavesztett. Annál nagyobb szerencséje volt önkéntesünknek, aki élete első rétisasát gyűrűzhette meg.

A helyzet pikantériája, hogy ezt a sast április 11-én (önkéntesünk második gyermekének születésekor) Apaj határában a gyűrűje alapján sikerült azonosítani. A madár tehát túlélte a befogással járó megpróbáltatásokat és szerencsére a kemény télvégi, kora tavaszi napokat is. Reméljük, hogy hosszú kort fog megérni.

 

  1. kép: A csapdába esett rétisas (Fotó: Laczik Dénes)

 

Finn gyűrűs nádi sármány

 

Április 10-én a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson egy Finnországban jelölt nádi sármányt fogtunk be. A madarat 2017. szeptember 25-én gyűrűzték a Balti-tenger partján fekvő Mynamaki nevű helységben. A gyűrűzés és visszafogás helyének távolsága légvonalban 1648 km. Ez volt a második finn gyűrűs nádi sármány, amit Sumonyban ellenőriztünk. Érdekesség, hogy az első példányt a tavaszi és őszi vonulási időszakban (2006.03.20, 2006.10.28.) is megfogtuk, ami jól jelzi, hogy a sumonyi halastavak a balti populáció egyik fontos pihenőhelye, de egyben adat arra is, hogy a sármányok a vonulások során ragaszkodnak a megszokott pihenőhelyeikhez.

 

  1. ábra: A külföldön jelölt és Sumonyban ellenőrzött nádi sármányok gyűrűzésének helyei

 

Újabb madárritkaság Sumonyban

 

Április 16-án a tavaszi gyűrűzőtábor utolsó hetében egy bajszos poszátát fogtunk. Ez a faj első bizonyított baranyai előfordulása, egyben a 153. Sumonyban gyűrűzött madárfaj.

A bajszos poszáta a mediterrán térségben gyakori fészkelő. A Balkán-félszigettől az Ibériai-félszigetig sokfelé költ, de megtalálható Északnyugat-Afrika keskeny tengerparti sávjában is. Kedveli a domb- és hegyoldalak száraz lejtőinek sűrű bozótosait, de a folyópartok buja növényzetében is előszeretettel fészkel. Vonuló madárfaj, a telet a Szaharától délre eső területeken tölti.

A fajt Magyarországon ritka kóborlóként tartjuk számon. Hazánk területén az első bajszos poszátát 2002-ben Cserépfalun (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) figyelték meg, majd 2010- ben Hódmezővásárhelyen sikerült befogni egy példányt. Mindkét előfordulása tavaszi időszakra esett, melyhez a harmadik, sumonyi adat is jól illeszkedik. A befogást megelőző napokban erős déli, délnyugati szél fújt, jelentős felmelegedést hozva a Kárpát-medencébe. Poszátánk valószínűleg ennek hatására kóborolt el eredeti élőhelyéről.

A mediterrán térségben fészkelő madárfajok északi irányú terjeszkedése napjainkban megszokott jelenség. Egyre gyakrabban figyelhetők meg Európa északabbi területein, ami a globális felmelegedés egyik bizonyítékaként is felfogható.

 

  2. kép: A Sumonyban befogott bajszos poszáta (Fotó: Molnár Zoltán)

 

Gyűrűzési eredmények

 

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson április 22-én ért véget a hagyományos téltavaszi madárgyűrűző tábor. A résztvevők március 11-től kezdve már folyamatos táborozás keretében fogták be és jelölték a madarakat. Az időszakot a közepesen erős tavaszi fogás jellemezte nagy fajgazdagsággal.

Összesen 60 madárfaj 3523 példányára került gyűrű, ezzel a Sumonyban jelölt madarak száma a kezdetektől számítva 450.439 példányra emelkedett. Első ízben gyűrűztünk bajszos poszátát és törpesármányt, mellyel a jelölt fajok száma 153-ra nőtt. Száz példányt elérően barátposzátát (558 pld.), tengelicet (434 pld.), kék cinegét (351 pld.), mezei verebet (296 pld.), vörösbegyet (281. pld.), zöldikét (186 pld.), széncinegét (184 pld.), fenyőpintyet (181 pld.), csilpcsalpfüzikét (176 pld.), cserregő nádiposzátát (115 pld.) és nádi sármányt (114 pld.) fogtunk. Ellenőriztünk 1073 régi magyar gyűrűs és 4 külföldi gyűrűs madarat is.

A rendszeres terepbejárások során 150 madárfaj jelenlétét mutattuk ki a tórendszeren és környékén. A bajszos poszáta és a törpesármány nyilvántartásba vételével a Sumonyban megfigyelt madarak száma a kezdetektől számítva 257-re emelkedett.

A tábor munkájában 80 fő vett részt. A megvalósításhoz a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás Programja nyújtott támogatást.

 

  3. kép: Madárgyűrűzési bemutató a tavaszi táborban (Fotó: Sipos Ágnes)

 

Góóól!?

 

Érdekes eset történt április 26-án Kölkeden. A focipályán egy gólya keresgélt táplálék után, de nem figyelt eléggé, ezért belerepült az egyik kapuban kifeszített labdafogó hálóba. Rendesen belegabalyodott, de a madárszerető helyi polgármesternek sikerült sérülés nélkül kiszabadítania (a polgármesternek sem esett bántódása). A madárnak kissé ziláltak lettek a szárnytollai, de gond nélkül elrepült. A lábán egyébként színes gyűrűt viselt, így azon ritka esetnek lehettünk tanúi, mikor egy színes gyűrűvel jelölt gólyát nem távcsöves megfigyeléssel, hanem befogás útján azonosítottunk.

 

Megfagytak a békák?

 

A békák tavaszi mentését idén is a hagyományos helyszíneken, Orfűn és Sikondán szerveztük meg. Sikondán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával folyt a munka. A terelőhálókat a közutak mentén már március első napjaiban kihelyeztük, de a kedvezőtlen időjárás miatt a békák nagyobb számban csak március 28 – április 5. között jelentkeztek. Az akció során Sikondán 580, míg Orfűn 521 békát, zömmel barna varangyot gyűjtöttünk össze. Sikondán az egyedszám 43,9%-kal, Orfűn 57,8%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A békamentések 1995-ös kezdete óta eddig 98 407 példányt mentettünk összesen.

A mentési akciók során ilyen kevés béka még nem fordult elő. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy több volt a békamentő, mint a béka. A drasztikus csökkenés részben időjárási okokra vezethető vissza. A március elejei hóolvadást követően a felmelegedés hatására a békák egy része már valószínűleg elhagyta a telelőhelyeket. Ezek a példányok a március közepi havazással beköszöntő erőteljes lehűlés során valószínűleg megfagytak. Azok a békák jártak jól, melyek később ébredtek, és csak március végétől kezdve vándoroltak el a szaporodóhelyekre. Mindenesetre fontos lesz nyomon követni a következő évek eseményeit, hisz kérdéses, hogy a helyi állományok képesek-e a regenerálódásra.

 

Májusi rendezvények

 

 

Odúellenőrzés

 

Május 5-én 10-12 óra között ismét odúellenőrzésre várjuk az érdeklődőket. A Pécsi Kulturális Központ szomszédságában található énekesmadár odútelep ellenőrzését a központtal közös szervezésű akció keretében végezzük. A jelentkezéseket Hutai Viktor (20/576-3908) koordinátor fogadja a megadott időpont előtti napig.

 

  4. kép: Pillanatfelvétel a március 31-i odúellenőrzésről (Fotó: Maráth Klára)

 

Fülemülék Éjszakája

 

Az akció célja a földkerekség egyik legszebb hangú énekesmadara életének bemutatása. Május 11-én (esőnap: május 12.) Mohácson (gyülekező a Középmező dűlőben, a Lidl Áruház parkolója mögött) szervezünk akciót 18-22 óra között. Szintén május 11-én (esőnap: május 12.) lesz a program Pécsett is a lőtéri domboknál (gyülekező a Melinda utca 5-9. házszámok mögött a parkolóban) 18-22 óra között. A pécsi rendezvényt Wágner László (30/377-3412), a mohácsit László Csaba (70/289-8495) koordinálja.

A helyszíneken iskolai csoportok, családok, szerelmespárok és egyéni érdeklődők megjelenésére egyaránt számítunk. Egy rövid kirándulás keretében a fülemülék csodálatos énekének hallgatása közben ismertetjük meg a résztvevőket a faj életmódjával.

 

Állati nap a Zsolnayban

 

Május 12-én a Zsolnay-negyedben a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. szervez programokat délelőtt 10 órától kezdve. A rendezvényen 10-13 óra között veszünk részt „Madarat tolláról” című foglalkozással, és Madárbarát kert sétát is tartunk a negyedben. A részletek felől Maráth Klára (30/451-6631) koordinátornál lehet érdeklődni.

 

V. Orfűi Ökofesztivál

 

Május 19-én és 20-án 10-18 óra között a helyi egyesületek által szervezett rendezvényen önálló standdal veszünk részt. A helyszín ezúttal is a Medvehagyma Ház lesz. A részletekről Horváth Imréné (20/492-2900) koordinátor ad felvilágosítást.

 

  5. kép: Egyik foglalkozásunk a tavalyi ökofesztiválon (Fotó: Horváth Imréné)

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor