Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2019. október

2019. november

2019. december

2020. január

2020. február

2020. március

2020. május

2020. június

2020. július

2020. augusztus

2020. szeptember

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2020. április

 

Gyarapodó varjak

 

A hónap folyamán ismét vetésivarjú-számlálást végeztünk Baranya területén, melynek eredményeként 10 településen 47 fészektelepet vettünk nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 9 helyen szűnt meg, viszont 13 helyen alakultak ki új kolóniák. A költő párok számát az előző évi 1322 párral szemben idén 1451 párra becsültük, ami 9,8%-os gyarapodást jelent.

Pécsett a fészekleverések és facsonkolások ellenére is nőtt az állomány, de nem olyan mértékben, mint a megye más részein, A fészkelők száma 652 pára tehető, ami 5,8%-kal több, mint tavaly.

A felmérés alkalmával 4 helyen regisztráltunk 100 párnál nagyobb kolóniát. A legtöbb varjú ezúttal is a szabadszentkirályi focipálya mellett (203 pár) és a pécsi vásártéren (173 pár) költ.

Az elhagyott varjúfészkekben 15 pár erdei fülesbagoly és 4 pár vörös vércse telepedett meg. Érdekességként említhető, hogy Pécs területén a már lepusztuló félben lévő fészkeket több esetben is örvös galambok foglalták el.

 

  1. ábra: A költő varjúpárok száma Baranya megyében 1997-2020 között

Ördögfiókák

 

A természetben a hagyományos színezetű madarak között időnként előfordulnak érdekes színváltozatú példányok is. Itt nem az albínó vagy részlegesen albínó egyedekre, hanem a flavisztikus, melanisztikus vagy egyéb jegyeket magukon viselő madarakra gondolunk.

A szulimáni római katolikus templom tornyába 1996 őszén helyeztünk ki egy költőládát a gyöngybaglyok számára. Ezt a mesterséges fészkelőhelyet azonban a kezdetektől fogva macskabaglyok vették birtokba. A baglyok itt 1997-2019 között 22 alkalommal költöttek, és az esetek többségében sikeresen kireptették normális színezetű fiókáikat.

Idén az április 7-én történt első ellenőrzés alkalmával már 3 frissen kelt fiókát találtunk a költőládában. Egyből feltűnt, hogy 2 fióka színezete eltér a normálistól, pehelytollazatuk melanisztikus vonásokat mutatott. Az április 22-i gyűrűzés alkalmával a fiókák színezete közötti eltérés még szembetűnőbbé vált, ezért lefotóztuk a fészekaljat.

 

  1. kép: A szulimáni macskabagoly fészekalj (Fotó: Bank László)

 

Baranyában nem ez volt az első eset, hogy melanisztikus színezetű macskabaglyokat figyeltünk meg. 2013-ban Vásárosbécen találtak a helyiek egy fészekből kiesett fiókát, amely egyik ottani önkéntesünkhöz került. A fióka a gondos ápolásnak köszönhetően később sikeresen elrepült. 2019-ben pedig Gordisán, a Gáti tanya góréjába kihelyezett költőládában a két fióka közül az egyik volt sötét színezetű.

A templomtornyokba és padlásokra kihelyezett költőládákban a gyöngybaglyok mellett a macskabaglyok fészkelése is rendszeresnek tekinthető. Az utóbbi években 15-20 pár költését kísérhettük folyamatosan figyelemmel. Kíváncsian várjuk, hogy a sötét színezetű fiókák gyakoribbá válnak-e a fészekaljakban.

 

  2. kép: A vásárosbéci "ördögfióka" 2013-ban (Fotó: Bank László)

Segít a gazdálkodó

 

A vörös vércsék védelme érdekében folytatott programunk során költőodúkat helyezünk ki a mezőgazdasági területekre. Az erdősávokba, fasorokra, legelők hagyásfáira és a földutak melletti magányos fákra telepített odúkat - más fészkelőhelyek (varjú- és szarkafészkek stb.) hiányában - szívesen foglalják el a vércsék. Idén már legalább 200 pár költésére számítunk.

Védelmi programunk azonban nem lehet sikeres a területek tulajdonosainak, kezelőinek, esetenként a fakitermelést végző vállalkozóknak pozitív hozzáállása nélkül. Gyakorlatilag az ő jóindulatukon múlik, hogy a költőodúk hosszú időn keresztül fennmaradjanak. Ennek a pozitív hozzáállásnak szép példáját láthattuk a közelmúltban Beremenden.

A püspökbólyi községrészből déli irányban kivezető földút mellett egy keskeny erdősáv húzódik. Ideális helynek bizonyult az odúk telepítésére, ezért 2016-ban 11 db-ot raktunk ki a területre. A vércsék meghálálták törekvéseinket, és több odúban is rendszeresen költöttek, de 1 pár erdei fülesbagoly is itt vert tanyát.

Az 1200 m hosszan elnyúló akácos letermelését a körzeti üzemtervben meghatározottak szerint idén betervezte az erdőgazdálkodó. Az odúkat látván felvette velünk a kapcsolatot, és kérte azok beszedését, mert nem akart kárt tenni bennük. Néhány telefonbeszélgetést követően azonban - jóindulata bizonyítékaként - lemondott az odús fák kivágásáról. Ez nyilvánvalóan anyagi veszteséget jelentett számára, de a haszonszerzést felülírta vércsevédelmi törekvéseink megértése, munkánk megbecsülése. Hálával és köszönettel tartozunk a gazdálkodónak a megértéséért. Bárcsak mindenki így gondolkodna! A vércsék közben ismét elfoglaltak két odút, és az erdei fülesbaglyok is már újra a fiókáikat nevelgetik.

 

  3. kép: A meghagyott odús fák egy része Beremenden (Fotó: Bank László)

 

Vörös vércse Líbiában

 

A vércseodúkból kirepülő összes fiókát meggyűrűzzük. Tavaly az egyik villányi odúban a vércsék kétszer is sikeresen költöttek. A szülőmadarak mindegyik költés során 6-6 fiókát neveltek fel, ami igazi kuriózumnak számít. A második fészekalj fiókáinak jelölését 2019. július 13-án végeztük. Néhány napja kaptuk a hírt, hogy ezek közül az egyik fiókát idén április 17-én a líbiai Ajdabia nevű település közelében fogták be a gyűrűzés helyétől 1829 km távolságra. A Magyarországon jelölt vörös vércsék közül ez volt az első olyan példány, amely Líbiában került kézre.

Az adatnak több érdekes vonatkozása is van. Azt már eddig is tudtuk, hogy a vércsék egy kisebb része Észak-Afrika partvidékére vonul telelni. Erre néhány tunéziai megkerülés mutatott rá. A mi madarunk ráadásul még akkor is a telelőhelyen tartózkodott, amikor idehaza a vércsék egy része már javában költött. A fiatal, még nem ivarérett madaraknak tehát nem sietős a tavaszi visszaérkezés, hisz önálló családalapításra még nem gondolhatnak. Egy részük talán nem is tér vissza a születési helyének közelébe, hanem a telelőhelyétől csak kisebb távolságra elkóborolva várja ki következő őszi vonulási időszakot. Ezt a hipotézist azonban még további adatoknak kell megerősíteni.

Vércsevédelmi programunk kezdete óta a megyében jelölt fiókák közül még további 3 példány került kézre külföldön. Ezek közül kettőt Csehországban a kirepülést követő néhány hónapon belül fogtak be. Ezek a megkerülések a fiatal madarak nyári kóborlásával hozhatók összefüggésbe. Egy másik példányt pedig Szerbiában találtak meg áramütésben elpusztulva a gyűrűzést követő tavasz folyamán.

 

  2. ábra: A Baranyában jelölt vörös vércsék külföldi megkerülési helyei

 

Poszáta a számítógépben

 

A hónap közepe táján hívott bennünket hírlevelünk egyik olvasója azzal, hogy erkélye ajtajának egy kismadár repült, és gyakorlatilag alig van benne élet. A megküldött fotó alapján a madár egy hím barátposzátának bizonyult.

Az üvegfelületnek, falnak, tereptárgyaknak történő ütközés során a madarak gyakran elpusztulnak nyakcsigolyatörés vagy más súlyos sérülések következtében. Enyhébb esetekben csak agyrázkódást szenvednek, és felépülésükre van remény. Ilyenkor mindig azt javasoljuk a hozzánk fordulóknak, hogy a madarakat lehetőleg sötét helyen (pl. egy zárt kartondobozba helyezve) pihentessék néhány óráig. Lehet, hogy már ennyi idő is elég ahhoz, hogy magukhoz térve elrepüljenek. Súlyosabb esetekben azonban napokig vagy akár hónapokig is eltarthat a lábadozásuk, főleg, ha nagyobb testű madarakról van szó. Volt olyan egerészölyvünk, melyet a Szigetvári Madármentő Állomáson közel 6 hónapig ápoltunk, míg végre visszanyerhette szabadságát.

A fenti esetben is a kartondobozba történő elhelyezést javasoltuk, amit a bejelentő meg is fogadott. A doboz tetejét finom hálóval zárta le. A poszáta estefelé már egészen felélénkült, de szabadon engedésére még nem lehetett gondolni. Erre másnap reggel szerettek volna sort keríteni, de addigra madarunk valahogy kiszabadult fogságából. Némi keresgélés után a számítógép dobozában leltek rá. Ennek hátlapját korábban leszerelték, ezért tudott benne menedéket találni a madár. Megfogni nem merték, nehogy valami baja essen, ezért az egész számítógépet kivitték az erkély ajtajába. A már teljesen felépült poszáta pedig látva a szabadulás lehetőségét, vígan elrepült. Tudomásunk szerint a számítógépnek sem történt semmi baja!

 

  4. kép: Barátka a számítógépben (Fotó: Czett László)

 

Idő előtt ért véget a tavaszi gyűrűzés

 

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson egészen április 19-ig terveztük a tavaszi madárgyűrűzést, de az élet közbeszólt. A kijárási korlátozás bevezetése miatt a munkát március 28-án abba kellett hagyni. Kár, hogy így alakult, mert az előzetes eredmények jó tavaszi fogás lehetőségével kecsegtettek.

A téli hétvégi gyűrűzések és a tavaszi kéthetes folyamatos munka során így is 38 madárfaj 1529 példányát fogtuk. be. Újonnan gyűrűzött madárfaj nem volt. A szezonban jelölt madarak 43,6%-át fogtuk vissza (667 pld.). Ellenőriztünk 404 régi magyar gyűrűs és 1 külföldi gyűrűs madarat is. Száz példányt elérően az alábbi madárfajok jelöltük: kék cinege 305 pld, vörösbegy 238 pld, zöldike 202 pld, széncinege 144 pld, erdei szürkebegy és mezei veréb 124-124 pld. A faunisztikai terepbejárások során e rövid periódusban is 98 madárfaj jelenlétét mutattuk ki a tórendszeren és környékén.

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor