Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2019. május

2019. június

2019. július

2019. augusztus

2019. szeptember

2019. október

2019. november

2019. december

2020. január

2020. február

2020. április

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2020. március

 

Gólyahírek

 

Az első gólya idén is Vásárosdombóra érkezett meg. A helyiek már február utolsó hetében látni vélték a madarat, de a kéményre épült fészken csak március 3-án sikerült megfigyelnünk. A hónap első harmadában több hírt már nem kaptunk a gólyákról, viszont a helyzet alapvetően megváltozott március 11 után. A megye déli részén, főleg az Ormánságban ezt követően mutatkoztak az első példányok, és beáramlásuk a kedvező légköri viszonyoknak köszönhetően tíz napon keresztül folyamatos volt. Ebben az időszakban Sellyétől Harkányig, Villánytól Mohácsig már sok fészket elfoglaltak, és több helyen párban is lehetett látni a madarakat. A hónap közepe táján a megye középső területein is megjelentek. Szigetvár, Kacsóta, Gerde és Pécs térségéből ekkor kaptuk az első jelzéseket a visszaérkezésükkel kapcsolatban.

 

  1. kép: Az áramszolgáltató több deformálódott fészektartó cseréjét is elvégezte (Fotó: László Csaba)

A madarak vonulását azonban a március 22-én érkező markáns hidegfront megszakította. Az erős széllel érkező havazást szerencsére gyors olvadás követte, és a már nálunk tartózkodó gólyák a fészkekben pihenve gond nélkül átvészelték a kritikus napokat.

Összességében elmondható, hogy a hónap folyamán a megyében fészkelő állomány 40-50%-a jelent meg a költőhelyeken. Ez az arány átlagosnak tekinthető. Az újabb hidegfront elvonulásával április első felében várható a következő nagyobb beáramlás, de mint minden évben, idén is lesznek jóval később visszaérkező gólyák is.

 

Fecskehelyzet

 

A gólyákkal ellentétben a fecskék visszaérkezéséről alig vannak adataink, az ezzel kapcsolatos hírek eddig igen gyéren csordogáltak hozzánk. Szerepet játszhatott ebben az is, hogy a kialakult járványügyi helyzet miatt csak keveseknek volt lehetősége terepbejárásokra, ezért a korábbi években megfigyelt területek egy része kimaradt látóterünkből.

Fecskékkel a hónap első három hetében nem találkoztunk, ami talán nem is baj, mert a korán visszaérkezők a háromnapos havazásban valószínűleg éhen pusztultak volna. A hidegfront elvonulását követő felmelegedés viszont meghozta az első példányokat. Március 26-án a sumonyi halastavaknál észleltük a füsti fecskék víz felett vadászgató kisebb csapatát (25 pld.), de másnap ugyanitt már csak 2 fecske mutatkozott. A hónap utolsó napjaiban még Márokon és Szaporcán figyeltünk meg 1-1 madarat, s ezzel végére is értünk a felsorolásnak.

 

  2. kép: Nádbugán pihenő füsti fecske (Fotó: Leskó Gábor)

 

Az adatokból messzemenő következtetés nem vonható le. A fecskék vonulásának legfőbb időszaka április-májusra esik. A madarak zöme ekkor érkezik vissza a fészkelőterületekre. Az állományváltozás trendjével kapcsolatban majd a mintaterületeken végzett ismételt felmérések nyújtanak valós képet.

 

Százezer vagy semmi?

 

A békák tavaszi mentését idén is a hagyományos helyszíneken, Orfűn és Sikondán szerveztük meg. A sikondai tavaknál a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával folyt a munka. Az akció során itt mindössze 165 békát, zömmel barna varangyot mentettünk, ami 61,0%-kal kevesebb a tavalyinál.

Ezen a helyszínen az első mentési akció 2003-ban történt, és a populáció fénykorában 2005-2010 között volt olyan tavasz, hogy a mentett egyedszám a 3700-at is meghaladta. Mára az állomány az eredetinek 4,6%-ra zsugorodott, gyakorlatilag a kipusztulás szélére sodródott.

Némileg kedvezőbb a helyzet az orfűi tavaknál, ahol a terelőhálók mögött 670 békát gyűjtöttünk össze. Ez 59,9%-kal több, mint egy évvel korábban, de bizakodásra itt sincs sok okunk. A területen 1995-ben szerveztük az első akciót. A mentett egyedszám 2001-ben a hatezret is meghaladta. A maximális mennyiséghez képest a helyi állomány csökkenése 89,3%-os.

 

  3. kép: Hím barna varangy (Fotó: Bodó János)

 

A békamentések 1995-ös kezdete óta eddig 100 084 példányt mentettünk összesen. A sors különös fintora, hogy miközben a mentett békák egyedszáma már a százezret is meghaladta, a helyi populációk egyedszáma drasztikusan lecsökkent. Sikondán jövőre már nem lesz szükség a hagyományos módon történő mentésre (terelőhálók kifeszítése a közút mentén, a hálók mögött felgyülemlő békák összegyűjtése és átszállítása a tavakba). Az enyhe márciusi napok késő délutáni óráiban a közút mentén történő "járőrözéssel" is megakadályozható a békák úttestre jutása, feltéve, ha lesz még béka. Orfűn valószínűleg továbbra is a hagyományos módszert fogjuk alkalmazni.

 

Mire jó?

 

A természetvédelmi hatóság jóváhagyásával márciusban is folytatódott Pécs területén a vetési varjak fészkeinek leverése. Mindez a szokásos ellenőrizetlen körülmények között! Ugyanúgy folytatódott a fák "megfiatalítása" címén az egyes faegyedek durva lecsonkolása is az erre kijelölt helyeken. E két funkció látványos egybeesésével találkoztunk március 21-én a köztemetővel szemben lévő Siklósi udvarban.

Ez a terület a lakóépületektől viszonylag távol esik, az udvarban csak vállalkozások épületei (üzletek stb.) találhatók. A platánfákon megtelepedett varjak tehát a lakosságot itt nem, csak az épületek tulajdonosait és a vásárlókat zavarja jelenlétével. 1996-óta a költő varjak száma 21 és 83 pár között mozgott.

A varjak megtelepedése óta egyszer már volt arra példa (2008-ban), hogy néhány fáról ismeretlenek engedély nélkül leverték a fészkeket költési időszakban. Az ügyben az akkori Zöldhatóság vizsgálatot indított a rendőrséggel egyetemben. Az eljárás végeredményét nem ismerjük. Az idén viszont a facsonkolással egybekötött beavatkozás már hatósági engedély birtokában történt, a fészkes fák megnyomorítását tehát törvényes keretek között végezte a munkával megbízott vállalkozás.

 

  4. kép: Facsonkolás a Siklósi udvarban (Fotó: Bank László)

 

A varjak költési időszaka március 15-től kezdődik. Az öreg párok már ekkor lerakhatják első tojásaikat. Eddigi tapasztalataink alapján ez a nagyobb fészektelepeken költő állomány kb. 5%-át érinti. Kedvező időjárási körülmények között a költésbe kezdő párok aránya március végére akár a 40-50%-ot is elérheti. A fák lecsonkolása a munkaterületen tehát már érinthette olyan fészkek leverését is, melyekben tojások lehettek. Ezt nyilván csak a fák csonkolását végző munkások tudhatták, mert a hatóság a fészekleverések folyamatát soha sem ellenőrzi! A munka ugyanakkor több órán keresztül tartott, ezért a közelben, a szomszédos fákon fészkelő varjak esetleges tojásos fészekaljai biztosan kihűltek.

A platánfék megcsonkítását nehéz "fiatalításként" értelmezni, mivel ezt a fák kora és egészségi állapota nem indokolta. A területen a platánok egy részét érintetlenül hagyták, ezért a "metszéssel" nem érintett faegyedek egészségi állapota alapján könnyen eldönthető, hogy a durva beavatkozás "fiatalítás" címén teljesen fölösleges volt. A csonkolások valójában a varjak fészkeinek eltávolítására irányultak. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy olyan helyen, ahol jelenlétükkel a madarak a lakosság nyugalmát nem zavarták! A varjak egy része a zavarás hatására elhagyta a fészektelepet. Nem lepődnénk meg azon, ha ismét a panelok között telepednének meg, ahol jelenlétük sokkal problémásabb, mint az eredeti helyen.

Idén a városüzemeltetési feladatokra Pécsett lényegesen kevesebb forrás jut, mint a korábbi években. A varjak fészkeinek leverésére és a "fametszéseknek" titulált durva csonkolásokra azonban úgy látszik, mindig lesz pénz.

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor