Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2020. április

2020. május

2020. június

2020. július

2020. augusztus

2020. szeptember

2020. október

2020. december

2021. január

2021. február

2021. március

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2020. november

 

Gyöngybaglyok: megdőlt egy szakállas rekord!

 

Az enyhe tél kedvező volt a gyöngybaglyok számára. Elhullott példányokról az év első három hónapjában csak elvétve kaptunk hírt. Az állomány jó kondícióban vészelte át a telet, s részben ennek is köszönhető, hogy a szülőmadarak sok fiókát neveltek fel.

A templomtornyokba kihelyezett 158 költőládából idén 98 db-ot (62,0%) foglaltak el a madarak. Összesen 89 pár gyöngybagoly, 15 pár macskabagoly és 3 pár vörös vércse költését regisztráltuk. A macskabaglyok fiókáinak kirepülése után ezúttal 6 költőládát foglaltak el a gyöngybaglyok is, míg 3 helyen egyidejűleg költöttek a vörös vércsékkel (vércsék: külső rekesz, gyöngybaglyok: belső rekesz).

A fészkelő gyöngybaglyok száma a tavalyihoz képest 17 párral (+23,6%) nőtt. A párok 37,1%-a költött kétszer, ami nagyon jó aránynak számít. Mivel az első költések viszonylag korán kezdődtek, az újból költésbe kezdő párok zöme már szeptember végére kireptette fiókáit.

A rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően tudjuk, hogy a baglyok az első költések során átlagosan 6,6 db, a második költések esetében pedig 8,1 db tojást raktak. A kelési siker az első költéseknél 81,9%-os, a második költéseknél 89,3%-os volt. A kikelt fiókák 88,7%-a, ill. 86,3%-a repült ki. A sikeres költéseknek köszönhetően 572 fióka hagyta el a költőládákat, s ezzel megdőlt a 2002. évi rekord. Akkor 95 ládában költöttek gyöngybaglyok, és összesen 547 fiókát neveltek fel.

Az ellenőrzések során érdekes jelenséggel találkoztunk a bezedeki római katolikus templom tornyába kihelyezett költőládában. Az első költés alkalmával a gyöngybaglyok csak 4 tojást raktak, és a kikelt 4 fióka sikeresen ki is repült. A második költés esetében már 10 tojásból állt a fészekalj, de a kelési fázis végén történt ellenőrzéskor csak 4 kikelt fiókát találtunk, 6 tojásról pedig azt gondoltuk, hogy bezápultak. A fiókák gyűrűzését három héttel később végeztük, amikor nem kis meglepetésünkre még újabb 4 frissen kelt fióka lapult az anyányi testvéreik mellett. Ezek gyűrűzésére egy hónappal később került sor.

Az esetre nehéz magyarázatot találni, de legvalószínűbbnek látszik, hogy a tojó a második költés során először 4 tojást rakhatott, majd megszakadt a tojásrakás folyamata, ami kb. 20-22 nappal később folytatódott. Ez a tojásrakási fázis már olyan harmadik költésnek is felfogható, ami folyamatában egybeesik a másodikkal.

A macskabaglyok költései közül 13 volt sikeres, és összesen 43 fióka repült ki. A vörös vércsék viszont idén sem neveltek fel fiókákat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyöngybaglyok és a vércsék a tojásrakási fázisban még elviselik egymás közelségét, később viszont már kevésbé tolerálják egymás jelenlétét. A fészkelőhely iránti versengésben eddig mindig a vércsék húzták a rövidebbet.

Az idei évet összegezve elmondható, hogy a baglyok kimagaslóan jó költési eredményeket produkáltak. Védelmi programunk 1987-es kezdetek óta most már 6370 gyöngybagolyfióka (1537 költés) és 856 macskabagoly-fióka (334 költés) repült ki a költőládákból.

 

  1. kép: Költőládába berepülő gyöngybagoly (Fotó: Völgyi Sándor)

Sasstatisztika

 

A rétisasok védelmére irányuló programot 1987-ben indítottuk el, amit az akkori riasztó állományadatok tettek szükségessé. A mindössze 15-20 párra becsült országos állomány költőterülete csak a három dél-dunántúli megyére (Baranya, Somogy, Tolna) korlátozódott. Baranyában 4 pár költhetett, de csak kettőben ismertük a fészkek pontos helyét.

A védelmi program az elmúlt közel három és fél évtizedben kimagasló eredményeket hozott, igazi sikertörténetnek számít. A faj megmenekült a kipusztulástól! Napjainkban a rétisas az ország minden területén fészkel, állománya meghaladja a 400 párt. Talán nem túlzás azt állítanunk, hogy a sasok Ausztria keleti felén és Szlovákia déli részén (Csallóköz) történő megtelepedése is a mi védelmi tevékenységünknek köszönhető.

E helyt most nem kívánjuk részletezni azokat az erőfeszítéseket, amiket a faj megmentése érdekében tettünk. Beszéljenek helyettünk a baranyai statisztikák, melyek kicsiben jól tükrözik az országos viszonyokat.

A rétisasok akkor védhetők eredményesen, ha ismerjük a fészkek pontos helyét. Ekkor már megkezdődhetnek az érintett szervekkel és a területek tulajdonosaival, kezelőivel az egyeztetések a költések zavartalanságának biztosítása érdekében. Kialakítható egy olyan ellenőrzési rendszer is, amellyel részben vagy egészében kiküszöbölhetők a költéseket veszélyeztető tényezők. Baranyában a fészkek feltérképezése napjainkban is folyamatos munkát jelent. A program kezdete óta eddig a sasok 152 fészkét találtuk meg.

 

  1. ábra: A megtalált rétisasfészkek számának alakulása Baranya megyében

 

A költési időszakban történő ellenőrzések során megismerjük az egyes párok szokásait, tűrőképességét, érzékenységét. Az információk birtokában már pontosíthatók vagy akár módosíthatók is az eredeti védelmi elképzelések. A rendszeres ellenőrzésekkel eredményesebbé tehetők a költések, ami feltétele az állomány további fejlődésének.

 

  2. ábra. A sikeres és sikertelen költések megoszlása Baranya megyében

 

Az utóbbi 25 évben mindössze háromszor fordult elő, hogy a meghiúsult költések száma meghaladta az eredményesekét. Egy olyan nagytestű faj esetében, mint a rétisas, már az 50-50%-os arány is jónak számít, de a 2. ábrán lemérhető, hogy ennél lényegesen jobb eredményt értünk el. Az 1984-1986-os időszakot is beleszámítva a sasok 727 költését kísértük folyamatosan figyelemmel. A szülőmadarak 448 esetben (61,6%) sikeresen felnevelték a fészekaljakat. Összesen 705 fióka repült ki a fészkekből.

 

  3. ábra: A kirepülő fiókák száma Baranya megyében

 

A költő párok 202 esetben 1 fiókát, 235 esetben 2 fiókát neveltek fel. Az öreg, tapasztalt sasok 11 alkalommal 3 fiókát is sikeresen kireptettek.

 

  4. ábra: A kirepülő fészekaljak százalékos megoszlása Baranya megyében

 

A fiatal sasok általában 4-5. életévükben válnak ivaréretté. Addigra sajnos sok elpusztul közülük, de a kirepülő fiókák magas számának köszönhetően az állomány növekedése egyelőre töretlen, bár az utóbbi években a tendencia lassulni látszik. Fokozatosan telítődnek az élőhelyek, de a fészkek térbeli elhelyezkedését ismerve vannak még olyan üres foltok, ahol újabb párok megtelepedése várható.

 

  5. ábra: Az ismert fészkelőpárok száma Baranya megyében

 

Baranyában az utóbbi két évben az ismert fészkelőpárok száma 48 volt. Ha figyelembe vesszük az olyan territóriumokat is, ahol a fészkek pontos helyét még nem tudjuk (+4 pár), akkor a megye sassűrűsége 85 km2/pár (a lakott területeket is beleszámítva). Ez azt jelenti, hogy a megyék közötti rangsorban az élen járunk, de az adat Baranya kiváló természetföldrajzi adottságait is jelzi.

A rétisasok tehát meghálálták a rájuk fordított energiát. Néhány évtizeddel ezelőtt ritkaságszámba ment egy-egy példány megfigyelése, ami igazi madárfaunisztikai csemegének számított. Napjainkban a fejünk felett méltóságteljesen köröző madarakra még felkapjuk a fejünket, de jelenlétük szinte már megszokottá vált.

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor