Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2020. szeptember

2020. október

2020. november

2020. december

2021. január

2021. február

2021. március

2021. április

2021. május

2021. július

2021. augusztus

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2021. június

 

Jeladós vörös kányák

 

A vörös kányák 1990-ben kezdődött hazai visszatelepedése óta az állomány lassú fejlődésnek indult, de csak az utóbbi öt évben erősödött jelentősebben. Az országos állomány jelenleg 25-30 párra becsülhető. Az ismert fészkek több mint fele Baranyában található.

A faj rádiótelemetriás nyomkövetését eddig még nem alkalmazták Magyarországon. A nálunk felcseperedett és kirepült fiókák migrációjáról, területfoglalásáról, mortalitásáról gyakorlatilag semmit sem tudunk. A hiányt pótlandó, júniusban két baranyai fészekben is jeladóval láttunk el kirepülés előtt álló fiókákat, összesen 4 példányt. A műveletre egy több országra kiterjedő EU-s pályázat keretében kerülhetett sor.

A fiókák már kirepültek, de egyelőre még a fészkek közelében tartózkodnak. Kíváncsian várjuk, mikor vállalkoznak hosszabb távú repülésre.

 

  1. kép: Jeladóval ellátott kányafiókák (Fotó: Bank László)

 

Több a barna kánya

 

A fészektérképezések során e fokozottan védett ragadozó madár 12 új fészkét találtuk meg. A régi fészkek közül viszont 9 megsemmisült, 1 fészket pedig hollók foglaltak el. Jelenleg 25 fészek szerepel nyilvántartásunkban, melyek közül 19-ben figyeltünk meg kotló madarakat, Ez 3 párral több a tavalyinál. A beazonosított további revírekkel együtt idén legalább 31 párra becsüljük a megyében költő állományt.

 

A vércsék megoldották!

 

Áprilisi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az egykori pécsi bőrgyár területén az egyik épület falából kiálló vascsövet a tulajdonos lezárta, így kívánva meggátolni a vörös vércsék további fészkelését. Akkor még azt feltételeztük, hogy a madarak majd a cső alatti keskeny párkányzaton fognak költeni, mert a mozgásukat ezen a részen figyeltük meg. Feltételezésünk tévesnek bizonyult, mert a vércsék a cső alul erősen korrodált részén kikapartak maguknak egy nyílást, és a tojó ismét a csőbe rakta le a tojásait.

 

  2. kép: A lezárt cső a kikapart lyukkal (Fotó: Harcos Gábor)

 

A költés rendben zajlott, de a kikelt fiókák a hőségnapokon már nem tudták elviselni a csőben uralkodó meleget, ezért kiugráltak onnan. Két fióka szerencsére a cső alatti párkányon landolt, kettő viszont nem élte túl az esést. Az egyik az aszfalton pusztult el, a másik pedig a cső alatti vezetékbe gabalyodott. A túlélő két fióka védelme érdekében - a közelben dolgozók segítségével - deszkalapokat helyeztünk a párkány oldalára. A fiókák így nagyobb biztonságban vannak. Már bontogatják szárnyaikat, és remélhetőleg hamarosan kirepülnek.

Egyik önkéntesünk még a cső lezárását követően egy költőodút helyezett ki a közelben a vércséknek. A szülőmadarak ragaszkodását az eredeti fészkelőhelyhez jól jelzi, hogy ezt az odút nem foglalták el, pedig minden szempontból kényelmesebb lett volna számukra. Talán majd jövőre!

 

  3. kép: A helyszín (Fotó: Harcos Gábor)

 

Baranya új madárfaja a halcsontfarkú réce

 

Június 9-én önkénteseink egy halcsontfarkú récét figyeltek meg a sumonyi halastavakon. Ez a faj első hiteles baranyai adata.

A halcsontfarkú réce általánosan elterjedt madárfaj Amerikában. Kanada déli részétől kezdve egészen a Tűzföldig előfordul. Angliába 1960-ban telepítették be, s innen kezdve Nyugat-Európa több országában is megjelent, ahol napjainkra önfenntartó fészkelő állományai is kialakultak. Magyarországra valószínűleg ezekből a populációkból származó példányok kóborolnak el.

A faj első hazai megfigyelése 1997 tavaszán a hortobágyi halastavon történt, s azóta szinte minden évben szem elé került egy-egy példány. Előfordulása az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá vált. Terjeszkedése azonban nem kívánatos, mert könnyen kereszteződik a kékcsőrű récével, ami veszélyezteti e faj még fennmaradt európai populációit.

A sumonyi megfigyelésről fotók is készültek, de viszonylag rossz minőségük miatt ezek nem alkalmasak a közlésre.

 

Jól fejlődnek a gólyafiókák

 

A Szigetvári Madármentő Állomásra került az a négy gólyafióka, amit az áramszolgáltató segítségével a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre szedett ki az egyik csányoszrói fészekből a hónap közepén. A szülőmadarak egyikét ugyanis autó ütötte el, és a helyben lakók nagyon aggódtak az miatt, hogy a párja nem eteti tovább a fiókákat.

A fiókák szerencsére nem sokat éreznek a környezetváltozásból. Napközben egy rögtönzött fészekben próbálgatják szárnyaikat az udvaron, és csak éjszakára kerülnek zárt röpdébe. Falánkságuk mérhetetlen, naponta kb. 2 kg húsféleséget fogyasztanak el. Hatalmas étvágyuknak köszönhetően jól fejlődnek, s remélhetőleg július közepére már teljesen önállósodnak.

 

  4. kép: Gólyafiókák a madármentő állomás udvarán rögtönzött fészekben (Fotó: Bank László)

 

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor