Természetvédelmi hírek Baranyából
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért
Alapítvány közös hírlevele
2021. november
Kevés bagolyfióka
Az utóbbi két évben a mezei pockok gradációjának és az enyhe teleknek köszönhetően csúcson volt a gyöngybaglyok baranyai állománya. Az idei tél is kedvező volt a faj számára,
ezért bizakodva tekintettünk a költési időszak elé. A pocokgradáció összeomlása azonban új helyzetet teremtett, mert a táplálékhiány miatt a párok egy része nem kezdett költésbe.
A költések elmaradása különösen a megye délkeleti részén található fészkelőhelyeken volt szembetűnő. A hűvös tavasz pedig a költések sikerességére volt negatív hatással.
A templomtornyokba kihelyezett 159 költőládából idén 94 db-ot (59,1%) foglaltak el a madarak. Összesen 82 pár gyöngybagoly, 17 pár macskabagoly és 8 pár vörös vércse költését figyeltük meg.
A macskabaglyok fiókáinak kirepülése után ezúttal 8 költőládát foglaltak el a gyöngybaglyok is, míg 5 helyen egyidejűleg próbálkoztak a költéssel a vörös vércsék társaságában.
A fészkelő gyöngybaglyok száma a tavalyihoz képest 7 párral (-7,9%) csökkent. Ez azonban nem az állomány tényleges fogyatkozását jelenti, hisz számos költőládát rövidebb-hosszabb ideig
foglaltak a baglyok, tehát jelen voltak a fészkelőhelyeken, csak kihagyták a költést. Inkább növekedhetett az állomány, amit az is erősít, hogy 15 olyan költőládában neveltek fiókákat
a szülőmadarak, melyek tavaly nem voltak lakottak.
Szembetűnő a második költések csaknem teljes hiánya, ami szintén a szűkös táplálékkínálatra vezethető vissza. Mindössze 3 pár (3,7%) vállalta be a második költést.
Ez az arány 2020-ban 37,1%-os, 2019-ben 51,4%-os volt!
A költések sikeressége is elmarad az előző két évitől. A baglyok az első költések során átlagosan 6,1 db, a második költések esetében pedig 7,0 db tojást raktak. A kelési siker az
első költéseknél 81,3%-os, a második költéseknél 47,6%-os volt. A kikelt fiókák 82,0%-a, ill. 40,0%-a repült ki. A költések 20,0%-a (17 költés) hiúsult meg, a 68 sikeres költés
eredményeként pedig 280 fióka repült ki, ami a felét sem éri el a tavalyinak.
A macskabaglyok költései közül 11 volt sikeres. A szülőmadarak 33 fiókát neveltek fel, de a költések eredménytelensége (35,3%) lényegesen magasabb a gyöngybaglyokénál.
A vörös vércsékre még jobban rájárt a rúd! A 8 költési próbálkozásból mindössze egyetlen volt sikeres. A szerencsés pár 5 fiókát reptetett ki. A vércsék esetében ez a költési
eredménytelenség szinte már "hagyományosnak" mondható. A fészkelőhelyek birtoklásáért állandó harcot kell vívniuk a baglyokkal, és legtöbbször a vércsék maradnak alul.
Összességében elmondható, hogy ez az év nem a baglyok éve volt, de a védelmi programunk 1987-es kezdetek óta így is 6650 gyöngybagolyfióka (1622 költés), 889 macskabagoly-fióka (351 költés)
és 22 vörösvércse-fióka (19 költés) repült ki a költőládákból.
1. kép: Kelőfélben lévő gyöngybagoly fészekalj (Fotó: Kovács Nándor)
Szerencsés véletlen
November 22-én késő este a Sellye-Bogdása közötti közlekedési út szélén egy imbolygó bagolyra lett figyelmes az egyik arra haladó jármű tulajdonosa. A madarat feltehetőleg autó ütötte el.
A lelkiismeretes gépjárművezető nem hagyta sorsára. Befogta a szelíden viselkedő kába baglyot, és az egyik drávafoki önkéntesünkhöz szállította, akinek feltűnt, hogy ilyen fajjal még nem
találkozott. A megküldött képek alapján a madarat egyértelműen uráli bagolynak határoztuk. Sérülései szerencsére nem bizonyultak súlyosnak. Valószínűleg csak enyhe agyrázkódást kapott az
autóval való találkozása során. Néhány napig a Szigetvári Madármentő Állomás gondoskodó vendégszeretetét élvezte, majd visszanyerte szabadságát.
Az uráli bagolynak ez volt a második baranyai előfordulása. Első alkalommal 2013 januárjában figyeltük meg a Kisszentmártonhoz tartozó Mailáthpuszta közelében. Akkor egy fán pihenő példányról
fotókat is sikerült készíteni.
A faj elsősorban az északi erdőségek lakója, de fészkel a Dinári-hegységben is. Magyarországon az Északi-középhegységben 200-250 párra becsülik költő állományát. Egyes években ősztől
tavaszig inváziószerűen jelenik meg a domb- és síkvidéki területeken. Valószínűleg most is ilyen invázióról van szó, mert az ősz folyamán több helyen is megfigyelték magányos példányait
az országban.
2. kép: Uráli bagoly a Szigetvári Madármentő Állomáson (Fotó: Ingola Eszter)
A gyors vörösbegy
Október 9-én a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson egy Fehéroroszországban jelölt vörösbegy akadt a hálóba. A hazai madárgyűrűzési adatbázisban ez volt az első olyan belorusz
gyűrűs vörösbegy, ami Magyarországon került kézre. A gyűrűzési adatról novemberben kaptunk értesítést. A madarat mindössze 10 nappal korábban, szeptember 29-én a Vysokoe nevű
helységben működő madárgyűrűző állomáson jelölték, Sumonytól 887 km távolságban. E kerek szárnyú, alig 15 grammos madártól szép teljesítmény ekkora távolság megtétele ilyen
rövid idő alatt.
Ezen a példányon kívül Sumonyban a kutatóállomás 41 éves működése során még két külföldi gyűrűs vörösbegyet ellenőriztünk (szlovák, olasz). A faj északkelet-délnyugat irányú vonulása már
e kevés adat birtokában is jól kirajzolódik.
1. ábra: Külföldön gyűrűzött és Sumonyban ellenőrzött vörösbegyek jelölési helyei
Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását, beleértve a Szigetvári Madármentő Állomás működését biztosító
adományát a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!
|