Természetvédelmi hírek Baranyából
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért
Alapítvány közös hírlevele
2022. január
Az év madara
2022-ben a zöld küllő az év madara. Költőterülete felöleli csaknem egész Európát, de nem fészkel Skandinávia északi részén, Finnországban, Északnyugat-Oroszországban, Írországban,
valamint Korzika és Szardínia szigetén. Megtalálható még Délnyugat-Ázsiában is Irán északi és középső részéig.
1. kép: Zöld küllő (Fotó: Stölkler Nándor)
Világállományát 600.000 -1.150.000 ezer párra becsülik, melynek döntő része Európában él (590.000-1.060.000 pár). A hazai fészkelők száma 15.000-17.000 pár között mozog.
Baranyában 500-700 pár költését feltételezzük.
Állandó madarunk. Területhűsége a többi harkályfajhoz képest is rendkívülinek nevezhető. Fészkelőhelyének környékét még a költési időszakon kívül sem hagyja el. Inkább a fiatal madarak
kóborolnak el a születésük helyétől nagyobb távolságra, de az elmozdulás ritkán több 5-10 km-nél. A Magyarországon gyűrűzött példányok közül a gyűrűzés helyétől legmesszebbre kézre került
példány is mindössze 40 km-es utat tett meg.
Sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt fészkel. Legkedveltebb élőhelyei a gyepterületekkel határos ártéri erdők, öreg tölgyesek és ligeterdők, de a mezőgazdasági táblákba ékelődött
erdősávokban, fasorokban és a fás legelőkön is megtelepszik. Nem idegenkedik az ember közelségétől sem. A lakott területek parkjaiban, a kertekben és gyümölcsösökben is költhet,
ha megfelelő méretű fát talál az odúja kivéséséhez.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyein január 29 - február 1. között végeztünk számlálást. A felmérés során 96 helyszínt vizsgáltunk át részletesen. Baglyokat 55 helyen találtunk,
számukat 1086 példányra becsültük.
2. kép: Zöld küllő élőhely (Fotó: Bank László)
Az odú kivésésében mindkét szülő részt vesz, de a hím nagyobb részt vállal belőle. Az elkészült odút több éven keresztül is használhatják. Fészekanyaggal nem bélelik, a tojó a tojásokat a
vésés során keletkezett apró méretű forgácsra rakja. Évente egyszer költ, de a költés meghiúsulása esetén pótköltése is lehetséges. A tojásrakás rendszerint április második harmadában
kezdődik. A fészekalj 3-8 tojásból áll. A tojó naponta rakja le a tojásokat, és az utolsó tojás lerakása után kezdődik a kotlás. Mindkét szülő kotlik. A kotlási idő 14-15 nap, de ez
elhúzódhat 16-17 napig is. A fiókák 23-26 nap elteltével repülnek ki. A család ezt követően sokáig együtt marad. A szülők még 3-7 héten keresztül is etethetik a fiókákat.
3. kép: Fiatal zöld küllő (Fotó: Mánfai Bence)
Táplálékának egy részét a fakéreg alatt és a korhadó fákban élő lárvák és rovarok alkotják. Jelentős a hangyafogyasztása is. A hangyabolyokat a talajon ugrálva kutatja fel.
Ősszel és télen csonthéjas terméseket, bogyókat, gyümölcsöket és magvakat is fogyaszt.
4. kép: Harkályvágta fatörzs (Fotó: Radnai Míra Júlia)
Hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de az idős fák, fasorok, öreg erdőállományok kivágása, a fás legelők eltűnése csökkenti fészkelési lehetőségeit.
Jelenlétét állandósíthatjuk a zárt erdőállományok egészségügyi gyérítése során visszahagyott holtfákkal, különösen a szélterületeken.
A zöld küllő védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Közel száz vörös kánya
A vörös kányák telelő állományainak nemzetközi felméréséhez kapcsolódva január 7-11 között végeztünk terepbejárásokat Baranyában. Figyelmünket ezúttal is a megye déli és nyugati részére,
a kányák leggyakoribb előfordulási helyeire összpontosítottuk.
A megfigyelt példányok száma újabb rekordot hozott, és a területi eloszlásban is markáns különbség mutatkozott a tavalyihoz képest. A korábbi legjelentősebb megyei (egyben hazai)
éjszakázóhelyet Baksa mellet a kányák idén nem használták, ott egyetlen példányt sem láttunk. A madarak átköltöztek a Garé melletti erdőbe. Itt az egyik hajnali kihúzáskor 90 példányt
számoltunk meg. Ezen kívül még Ibafán, Magyarmecskén, Okorágon és Vajszlón észleltük a kányák jelenlétét. Összesen 98 példányt figyeltünk meg, közel kétszer annyit, mint egy évvel korábban.
Ezen kívül még 4 áttelelő barna kánya jelenlétét is sikerült bizonyítanunk.
A Magyarországon telelő vörös kányák számát a felmérés időszakában 155-160 példányra becsülték a megfigyelők. A baranyai kányák ennek a mennyiségnek közel kétharmadát adták.
5. kép: Vörös kánya (Fotó: Stölkler Nándor)
A kitartó fenyőszajkó
A fenyőszajkó ritka téli vendég Baranyában. Sokszor évek telnek el, míg egy-egy példánya szem elé kerül. A tél folyamán is mindössze egyetlen példányról kaptunk adatokat.
Egyik önkéntesünk az Orfűn kihelyezett madáretetőjénél kapta lencsevégre a táplálkozó madarat első alkalommal november 27-én. Ez a példány azonban nem állt tovább, hanem
kitartóan látogatta az etetőt. A biztos táplálékforrást igyekezett megvédeni a többi madártól. Az időnként idelátogató szajkókat elzavarta, és a harkályok jelenlétét sem
nézte jó szemmel. A kisebb termetű énekesmadarakkal (cinkék stb.) azonban nem sokat törődött.
Madarunk decemberben folyamatosan a területen tartózkodott. Utolsó megfigyelése január 7-én történt. Ezt követően többé már nem mutatkozott.
5. kép: Az orfűi fenyőszajkó (Fotó: Mánfai Bence)
Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását, beleértve a Szigetvári Madármentő Állomás működését biztosító
adományát a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!
|