Kezdőlap  

 

Feliratkozás a hírlevélre

Kérjük írja be e-mail címét a mezőbe, és nyomja meg a "Feliratkozom" gombot!

 

2021. november

2021. december

2022. január

2022. február

2022. április

2022. május

2022. június

2022. július

2022. augusztus

2022. szeptember

2022. október

 

 

 

 

 

 

Természetvédelmi hírek Baranyából

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

 

2022. március

 

Késnek a gólyák

 

A márciusi időjárás nagyon megnehezítette a gólyák visszaérkezését. A hajnali fagyok, a tartós északias légáramlás Kis-Ázsiában marasztalta a vonulásban lévő madarakat. Az első példányt ennek ellenére már március 9-én megfigyeltük a vásárosdombói fészken. Ennek a kéményre épült fészeknek a nagy része ősszel leszakadt a tartóról, és maga a tartó is megsérült. A sérült tartót a DDNPI munkatársai állították helyre februárban. A segítséget a gólyák a korai visszaérkezésükkel hamar meghálálták.

 

  1. kép: Gólya a vásárosdombói fészken (Fotó: Ivánovics Norbert)

A következő gólyát március 10-én láttuk, ekkor Nagynyárád felett húzott át egy példány. Ezután csak március 16-én kaptunk hírt újabb visszaérkezésről. Az egyik sellyei fészket foglalta el az elsőként megjelenő hím. Kisebb változást a március 20-24 közötti időszak hozott. Ebben a néhány napban főleg Szigetváron és környékén (Hobol, Szentlászló) jelentek meg a madarak, de Magyarbólyból és Villányból is érkeztek adatok.

Az áttörés március 25-30 között következett be, hála a délies légáramlatoknak. Ekkor főleg az ormánsági településekre (Cún, Drávasztára, Kovácshida), valamint Kölked és Mohács térségébe érkeztek vissza a gólyák, de a megye belső területein is (Botykapeterd, Bóly, Szalánta) megjelentek. Több helyen már párban tartózkodtak a fészkeken (Drávaszerdahely, Mohács, Zók). Március 30-án átvonuló kisebb csapatokról (Hosszúhetény és Kölked 6-6 pld, Mohács 10 pld.) is értesítettek bennünket, s Kölkeden már 5 fészken is rendezgették a gallyakat a madarak.

Összességében elmondható, hogy a hónap folyamán a gólyák visszaérkezése a tavalyihoz hasonlóan alakult. A megyében fészkelő állomány kb. 15-20%-a jelent meg a költőhelyeken. Ez átlag alatti értéknek számít, de reméljük, hogy az április kedvező fordulatot hoz.

 

Fecske csak elvétve

 

Az első fecskék március 25-30 között érkeztek vissza Baranyába, de csak 4 helyről jelezték előfordulásukat. A sumonyi halastavaknál március 25-én mindössze egyetlen füsti fecske húzott be éjszakára a nádasba, és valószínűleg ugyanezt a madarat figyeltük meg a következő napokban is. Március 27-én Drávaszabolcson 2, 29-én Szaporcán 1 példányt láttunk. Az első molnárfecskék (2 pld.) pedig Szigetváron, a madármentő állomáson épített fészküket foglalták el. A fecskék visszaérkezésének fő időszaka áprilistól május közepéig tart, ezért az adatokból különösebb következtetés nem vonható le.

 

  2. kép: Falon kapaszkodó molnárfecskék (Fotó: Trefeli Alexandra)

 

Baranya új madárfaja a gatyáskuvik

 

Március 18-án a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson egy gatyáskuvik akadt a hálóba. A fajnak ez az első baranyai, egyben az első dunántúli előfordulása.

Ez a kis termetű bagolyfaj a közép- és magashegységek fenyveseinek lakója, ahol harkályok vájta odúkban költ. Magyarországon mindössze három alkalommal bizonyították költését az Északi-Középhegységben. Kóborló példányai a síkvidéki területekre is elvetődhetnek, de a hazai megfigyelések száma mindössze húsz körüli. Sumonyi előfordulása igazi faunisztikai csemegének számít.

 

  3. kép: A gatyáskuvik a gyűrűzőjével (Fotó: Vincze Etel)

 

Szigetelés kipipálva

 

Az egyik jeladós vörös kányánk tavaly augusztusban áramütésben pusztult el Garé határában. A transzformátoroszlop alatt más madárfajok tetemeit is megtaláltuk, ezért kértük a természetvédelmi hatóságot arra, hogy kötelezze a tulajdonost az oszlop és az ide vezető 20 kV-os távvezetékszakasz oszlopainak madárbaráttá történő átalakítására. Örömmel jelenthetjük, hogy időközben a hatósági intézkedés megtörtént, melynek eredményeként a transzformátoroszlopon és a közeli feszítőoszlopon a szükséges beavatkozások megtörténtek. Ezek az oszlopok most már nem jelentenek veszélyt a madarakra.

A transzformátorhoz vezető távvezeték oszlopainak szigetelése azonban még hátra van. A márciusi terepbejárásunk alkalmával ezen a soron újabb madártetemeket találtunk, amiről szóban már tájékoztattuk a hatóság képviselőjét. Az oszlopok szigetelésére remélhetőleg hamarosan sor kerül.

 

  4. kép: Az átalakított transzformátoroszlop Garéban (Fotó: Németvári Nóra)

 

Elnémult az utolsó jeladó is

 

Tavalyi hírleveleinkben beszámoltunk arról, hogy a vörös kányák négy fiókájára is jeladókat szereltünk fel a megyében. Ezek közül a fiókák közül augusztus végéig már kettő is elpusztult, és sajnos a legújabb hírek sem kedvezőek.

A harmadik fióka a kirepülés után nagy területeket járt be, de a jeladója október 18-án abbahagyta az adást Hercegszántónál. Nem tudjuk, hogy mi történhetett, de reméljük, hogy a madár nem pusztult el, csak a jeladója vált üzemképtelenné. Ezt talán alátámasztja az is, hogy a téli megfigyelések időszakában láttunk a megyében olyan jeladós madarat, aminek a mozgásáról a műholdak nem szolgáltattak adatokat.

A negyedik fióka szerencsésen túlélte a kirepülés utáni hónapokat. Nyár végén egészen Szlovákiáig elkalandozott, majd ősszel az Alföldön keresztül a dalmát tengerpartig jutott. A telet Szerbiában töltötte, de jeladója március 6-án elnémult. Az utolsó adatokból arra lehet következtetni, hogy ez a madár valószínűleg egy másik, a nálánál erősebb ragadozó áldozata lett, de nem zárható ki az sem, hogy lelőtték. A szerb kollégák a jeladás utolsó helyszínén sem a jeladót, sem a madarat nem találták meg.

Az esetek rávilágítanak arra, hogy a kirepülés utáni 1-2 évben igen magas a fiatal vörös kányák mortalitása. A fészkelő állomány növekedése ezért nagyon lassú. Esetenként évekig stagnálhat, vagy akár csökkenhet is a költő párok száma.

 

Áprilisi rendezvények

 

Úgy tűnik, hogy a koronavírus járvány gyengülésével és az ezzel kapcsolatos kormányzati korlátozások feloldásával a korábbi évek hagyományos rendezvényeit tavasszal ismét megtartják a szervezők. Részvételünk az alábbi eseményekhez kapcsolódik:

 

Zöld Családi Nap

 

Április 9-én 9.00-14.00 óra között a Pécsi Kulturális Központ (Pécs, Dr. Veress E. u. 6.) által szervezett rendezvényen önálló standdal veszünk részt. Az érdeklődőket a szokásos programokkal (madárrajzok színezése, tesztek, totók kitöltése, memóriajátékok stb.) várjuk.

 

  5. kép: Standunk a 2019-es rendezvényen (Fotó: Horváth Imréné)

 

Odúellenőrzés

 

Április 19-én 10-12 óra között ismét odúellenőrzésre várjuk az érdeklődőket. A Pécsi Kulturális Központ szomszédságában található énekesmadár odútelep ellenőrzését a központtal közös szervezésű akció keretében végezzük. A jelentkezéseket Hutai Viktor (20/576-3908) koordinátor fogadja a megadott időpont előtti napig.

 

  6. kép: Odúellenőrzés ovisokkal 2019-ben (Fotó: Hutai Viktor)

 

XVII. Orfűi Medvehagyma Fesztivál

 

Április 23-án (esetleg 24-én is, de még nem eldöntött) 10.00-20.00 óra között a Muskátli Vendéglő és Kemencés Udvar ad otthont az egészséges életmódot hirdető rendezvénynek, melyen finom ételekkel, szórakoztató programokkal várják a kikapcsolódásra vágyó érdeklődőket. A rendezvényen szintén önálló standdal veszünk részt.

 

Föld Napja

 

Április 23-án 10.00-16.00 óra között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ismét Föld Napja rendezvényt szervez Pécsett. A szokásos tettyei helyszínen intézmények és civil szervezetek is bemutatkoznak. A fő cél a környezettudatos életmód népszerűsítése, a természet- és környezetvédelem fontosságának kihangsúlyozása. A rendezvényen önálló standdal jelenünk meg, amely egyben pecsétgyűjtő állomásként is szolgál. A játékban résztvevőknek ugyanis az egyes szervezetek standjainál különböző feladatokat kell megoldaniuk, ahol a helyes megoldásokat pecséttel igazolják. A megmérettetést vállalók a pecsétgyűjtő lapokat az információs sátornál leadva részesülnek az intézmények és szervezetek által felajánlott jutalmakban.

 

  7. kép: Standunk részlete a 2018-as rendezvényen (Fotó: Horváth Imréné)

 

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását, beleértve a Szigetvári Madármentő Állomás működését biztosító adományát a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!

 

 

Vissza a lap tetejére

 

            

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor