Kezdőlap  

Ragadozómadár-védelmi program

 

Rétisas

Adatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érdekességek a rétisasok életéből

 

Élőhelyéhez rendkívül ragaszkodik, egy-egy területet akár évtizedekig is lakhat.
A jelenleg ismert legrégebbi fészek Baranyában 1986-ban épült és máig ebben a fészekben költenek a sasok.
Gyakran épít váltófészket, de a párok egy részének mindössze egyetlen fészke van.
Az öreg madarak a fészket minden évben megtatarozzák (friss gallyakat hordanak rá), ezért a huzamosabb ideig használt fészkek akár a 3 méter magasságot is elérhetik, súlyuk pedig meghaladhatja az egy tonnát.
A régi fészkek tatarozását vagy új fészek építését az öreg madarak már októberben is elkezdhetik.
Általában 15-25 méter magasságban építi fészkét, de Baranyában 11 méter magasan is találtunk sasfészket.

A nászrepülő sasok gyakran lábaikkal összekapaszkodnak egymással, s néhány másodpercig pörögve zuhannak a levegőben.

Három fiókát csak a nagyon öreg, tapasztalt párok képesek felnevelni.
A fiókák ivarérettségüket csak az 5. életévükben érik el.
Téli időszakban a vadlibacsapatokat követve szerzik táplálékuk jelentős részét.
Téli etetéssel (dögök kihelyezésével) elősegíthetjük áttelelését.
A tiszántúli téli etetőhelyeken akár 100-150 példány is összeverődhet egyszerre, melyek zömmel a Baltikumból érkeznek.
Hatalmas elterjedési területén mindössze a törzsalak él, azaz nincsenek alfajai (monotipikus faj).
Baranyában minden ismert sasfészeknek külön felelőse van. Feladatuk az élőhelyek folyamatosan ellenőrzése, a költések menetének figyelemmel kísérése és a költési eredményekről történő beszámolás.
 

 

 

Vissza a lap tetejére

 

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós