Természetvédelmi programok Ragadozómadár-védelmi program Vörös kánya
Vissza Érdekességek
Adatok

Vörös kánya
(Milvus milvus)

Elterjedés

A vörös kánya fészkelőterülete Európa mérsékelt övi és mediterrán térségeiben található, de kis állománya Marokkóban is él. Kontinensünk keleti felén és a Balkán-félszigeten foltszerűen elterjedt. A Brit-szigeteken csak Walesben költ.

Élőhely

A sík- és hegyvidéki erdőkben egyaránt megtelepszik. Előnyben részesíti a nyílt, ligetes vagy foltszerűen erdősült területeket.

Fészkelés

Kis méretű fészkét idős fák koronájába rakja. A tengerparti zónákban ritkán sziklákon is megtelepszik.

A fészek száraz gallyakból áll. Belsejét a kányák rongy-, papír- és műanyagdarabokkal, állatszőrrel, száraz trágyadarabokkal bélelik. Zöldleveles ágat a fészek építéséhez vagy tatarozásához soha sem használnak.

Évente egyszer költ. A fészekalj április közepéig általában már teljes és 2-4 tojásból áll. A kotlás az első tojás lerakása után megkezdődik. Szinte kizárólag a tojó üli a tojásokat, miközben a hím hordja számára a táplálékot. A kotlási idő 30 nap, a fiókák 45-50 napos korukban repülnek ki.

Táplálkozás

Táplálékát elsősorban kisemlősök, gyíkok és halak, esetenként nagyobb rovarok alkotják. Szívesen fogyasztja a dögöt is.

Vonulás

Európai fészkelő állománya csak részben vonuló, az állomány egy része télen is helyben marad. A vonulók a Földközi-tenger térségében telelnek.

Állománynagyság

A XX. század közepéig szigetszerűen az ország több körzetében is fészkelt, de az állomány az 1980-as évek elejére kipusztult hazánkból. Lassú visszatelepedése 1990-ben Baranya megyében kezdődött. Országos állománya jelenleg 8-12 párra tehető.

Természetvédelmi státusz

A vörös kánya fokozottan védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Védelmi lehetőségek

A vörös kánya állományának fenntartása, növelése elsősorban a fészkelőhelyek megóvásával és a költések zavartalanságának biztosításával oldható meg. Ennek érdekében:

  1. A kányafészek 50m sugarú körzetében véghasználat esetén a faállományt érintetlenül kell hagyni.
  2. Március 15 - július 31. között a fészek 400 m sugarú körzetében az erdészeti és vadászati tevékenység tilos, ill. azok csak az erdészeti és természetvédelmi hatóságokkal egyeztetett módon történhetnek.
  3. Fészkelési időszakban az élőhelyek rendszeres ellenőrzésével kell kiszűrni a költéseket zavaró tényezőket.
©2007 Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor