Barkóscinege

(Panurus biarmicus)

Elterjedés

 A barkóscinege költőterülete Spanyolország déli részétől kezdve egészen Mandzsúriáig terjed, de Európában csak foltszerűen fészkel. Északon Közép-Finnországig, délen Görögországig fordul elő. Ázsiában Észak-Irán és Észak-Afganisztán a déli elterjedésének határa. Összefüggő költőterületei csak a Kaszpi-tengertől keletre eső ázsiai térségben vannak.

Élőhely

 A vizes élőhelyek (halastavak, mocsarak, holtágak) keskenylevelű gyékénnyel kevert nádasainak és homogén gyékényeseinek a lakója. Egész életét az ilyen típusú élőhelyeken tölti.

Fészkelés

 Fészkét az avas nádra vagy nádtorzsaalapra, megtört nádszálak alá építi a vízfelszíntől leggyakrabban 5-70 cm magasságban. Külső része avas gyékény és nádlevelekből áll, ami belül nádbugákkal finoman átszőtt, legbelül pedig pihetollakkal puhán bélelt. A fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Évente kétszer költ. Az első fészekalj gyakran már március utolsó harmadában teljes. A tojó naponta rakja le a tojásokat, és az utolsó előtti tojás lerakása után kezdi meg a kotlást. A fészekalj 4-9 tojásból áll. Mindkét szülő kotlik. A kotlási idő 11-13 nap. A fiókák 10-13 nap elteltével repülnek ki, és 3-4 hetesen válnak önállóvá. A fiatalok a kirepülést követő hetekben együtt maradva csapatosan kóborolnak. A párkapcsolat is ezekben a hetekben, hónapokban alakul ki, és a párok életük végéig együtt maradnak.

Táplálkozás

 Táplálékát tavasztól őszig a nádasok és gyékényesek apró ízeltlábú rovarai alkotják, de kisebb csigákat is felszed. Télen főleg a nád és gyékény termését fogyasztja. Ezeknek a növényeknek a jégre vagy hóra hullott magjait is szívesen felcsipegeti. A fűz- és pázsitfűfélék, valamint a laboda termését sem veti meg.

Vonulás

 Állandó madarunk, de ősztől tavaszig kisebb-nagyobb kóborlásokat végez. Ilyenkor akár többszáz kilométeres távolságokat is megtesz, és esetenként a Mediterráneum északi részébe is eljut.

  Állománynagyság

 Világállományát 1.500.000 - 3.000.000 párra becsülik, de Európában csak 232 - 437 ezer pár fészkel. A hazai költő párok száma 5.400-6.300 pár között mozog. Baranyában 5-10 szigetszerű fészkelőterülete található, ahol 40-60 pár költését feltételezzük.

Természetvédelmi státusz

 A barkóscinege védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Védelmi lehetőségek

 Hazai állománya jelenleg nem veszélyeztetett, de a klímaváltozás kedvezőtlen kilátásokat jelent a vizes élőhelyekre, így a nádasokra is. A nagyobb tavak mellett a parti beruházásokhoz köthető nádszegélyek eltűnése csökkenti a fészkelésre alkalmas területek arányát. A nádaratás során visszahagyott avas nádfoltokkal viszont elősegíthetjük folyamatos fészkelését az adott területen.