Természetvédelmi hírek Baranyából

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

2021. február

Már itt van az első gólya!

Baranyában az első gólya már igen korán, február 23-án megérkezett a fészkére. Sumony község lakosai örülhettek megjelenésének. Ezt a fészket 1987-ben építették a gólyák, de ilyen korai időpontban még egyszer sem mutatkoztak. Néhány nappal később sikerült a madarat lencsevégre kapni, amint az egyik faluvégi ház mellet szedegetett.

Nem kellett sokáig várni a következő megfigyelésre sem. Pécsett, a vasasi városrész határában február 27-én egy fekete gólya vitorlázott az erős szélben, útban fészkelőhelye felé.

  1. kép: A sumonyi gólya (Fotó: Hüse Csaba)

Több gyülekezőhely - kevesebb fülesbagoly

Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyein január 29 - február 1. között végeztük el az immár hagyományosnak nevezhető számlálást. Baranyában 96 helyszínt (templomkertek, temetők, fenyőkkel vegyes utcai fasorok, parkok stb.) vizsgáltunk át részletesen. Ezek közül 55 helyen találtunk baglyokat. A felderített gyülekezőhelyek száma 12-vel haladta meg a tavalyit, ennek ellenére mégis kevesebb baglyot figyeltünk meg.

A nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámát ezúttal 1086 példányra becsültük, ami 18,8%-os csökkenést jelent. A legtöbb baglyot a szentegáti kastélyparkban (79) láttuk, de Babarcon (70), Mohácson (63), Kisharsányban (53), Nagybudméron (51) és a pécsi köztemetőben (50) is jelentős számban gyülekeztek. Érdekességként említhető, hogy két helyen 1-1 réti fülesbagoly, egy helyen 2 gyöngybagoly, egy másik helyen pedig 2 macskabagoly is társult a csapatokhoz.

A felmérés időszakában Magyarország 670 településének 991 helyszínén a megfigyelők összesen 16.455 fülesbaglyot számoltak össze. A baranyai egyedszám ennek a mennyiségnek 6,6%-át adta.

  2. kép: Réti fülesbagoly az egyik csapatban (Fotó: Laczik Dénes)

Sashírek

Januári körlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az egyik baranyai fészekben sikerült azonosítani egy 14 évvel korábban fiókaként gyűrűzött rétisast. A kihelyezett kamerának köszönhetően azóta nem várt fejlemények tanúi lehettünk.

A tojó már február 1-én lerakta első tojását, s annak rendje és módja szerint már ezen az egyetlen tojáson is megkezdte a kotlást. Néhány nap múlva azonban idegen rétisasok jelentek meg a fészeknél, melynek birtoklásáért heves küzdelem alakult ki. Ilyen helyzetekben a fészket eredetileg birtokló pár általában sikerrel űzi el a támadókat. Jelen esetben viszont fordítva történt a dolog, a támadók bizonyultak erősebbnek, és a régi pár kénytelen volt odébb állni.

Az új pár azóta folyamatosan foglalja a fészket. Több esetben párzást is rögzített a kamera, de februárban tojásrakás még nem történt. Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Segít a vasút!

A fecskék száma az utóbb két évtizedben jelentősen csökkent. Meg tudjuk-e állítani ezt a folyamatot, ill. tudunk-e segíteni valamilyen módon ezeknek a madaraknak? Az egyik gyakorlati védelmi lehetőség a műfészkek kihelyezése a füsti és molnárfecskék számára. A módszert mindenki tudja alkalmazni saját lakókörnyezetében, csak akarat kell hozzá!

Korábban a vasútállomásokon, különösen a nagy pályaudvarok fogadóépületein jelentősen számban költöttek a molnárfecskék. Egy-egy helyen 100-200 pár is megtelepedett. A sárgolyókból épített fészkeik gyakran egymásra épülve sorakoztak a peronok falazatain. A modernizálás, az állomások felújítása, átépítése oda vezetett, hogy számos helyről teljesen eltűntek a fecskék, és ahol még maradtak fészeképítésre alkalmas részek, ott is kevesebb pár talált magának költőhelyet.

A problémát felismerve a vasúttársaság lépésre szánta el magát. A szakmai egyeztetéseket követően a hónap folyamán megkezdték a pécsi területi igazgatósághoz tartozó állomásokon a műfészkek kihelyezését. Ez Baranyában négy, Somogyban és Tolnában további öt állomást érint, ahol első lépcsőben 180 műfészek telepítése történik meg. Februárban az érintett baranyai helyszíneken a társaság dolgozói már kirakták a kerámiából készített "fecskebölcsőket", és márciusban a többi állomás is sorra kerül.

A fecskék nevében is köszönjük a vasúttársaság segítségét. Bízunk abban, hogy a kísérlet sikeres lesz, és a megszerzett tapasztalatokat felhasználva többi területi igazgatóságon is hasonló akciókra kerül majd sor a jövőben.

  3. kép: Műfészkek a szigetvári vasútállomáson (Fotó: Bank László)

Békamentés félig másképpen

Február végén már felállítottuk a terelőhálókat Orfűn a Kis-tó nyugati és a Pécsi-tó déli oldalán húzódó forgalmas közlekedési utak mentén. A varangyok a téli vackukból feléledve akkor kezdik meg vándorlásukat a szaporodóhelyekre, amikor az éjszakai hőmérséklet tartósan fagypont fölé emelkedik. A prognózist nézve erre még egy darabig várni kell, de a készültséget addig is fenntartjuk.

A sikondai tavaknál, ahol a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával zajlik a mentés, sajnos már nincs szükség a terelőhálókra. A drasztikusan lecsökkent békaszám ezt már nem indokolja. A mentésben részt vevők az időjárási körülményekhez igazodva az alkalmas napszakokban (késő délutántól késő estig) majd folyamatos járőrözéssel gyűjtik össze a varangyokat a közút mellett.

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!