Természetvédelmi hírek Baranyából

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

2021. március

Későn érkező gólyák

Februári körlevelünkben már beszámoltunk az első baranyai gólya visszaérkezéséről. A madarat február 23-án láttuk először a fészkén Sumonyban. A következő hetek kedvezőtlen időjárása, az erős, hideg, északias szelek azonban megszakították a vonulást. A hónap első két hetében mindössze három településről (Magyarmecske, Magyarbóly, Villány) jelezték egy-egy példány felbukkanását, és a következő napokban is csak elvétve kaptunk hírt fészket foglaló madarakról (Drávaszerdahely, Szentlászló, Vásárosdombó).

Lényeges változás csak március 20 után következett be. Annak ellenére, hogy még néhány napig erős északi szél fújt, már megyeszerte látni lehetett visszaérkező gólyákat. Március 22-én Egyházasharasztiban, március 26-án az egyik vajszlói fészekben párban figyeltük meg a madarakat, Drávaszabolcson pedig mind a három fészket elfoglalták a hímek. Egy nappal később Sátorhelyen 8 példányból álló vonuló csapat pihent rövid ideig a szántóföldön.

Összességében elmondható, hogy a hónap folyamán a korábbi évekhez képest jóval kevesebb gólya, a megyében fészkelő állomány kb. 15-20%-a jelent meg a költőhelyeken. Az előrejelzés április első felére kedvező időjárását ígér, ezért minden remény megvan arra, hogy a gólyák bepótolják a lemaradást.

Fecske csak Sumonyban

Lapzártáig lakott területekre visszaérkező fecskékről nem kaptunk hírt annak ellenére, hogy az első füsti fecskét már március 13-án sikerült megfigyelnünk Sumonyban. Ez a madár éjszakázóhelyet keresett napnyugtakor a halastó nádasában. Ugyanitt két héttel később már 45 fecske vidám csivitelésében gyönyörködhettünk.

A fecskékre tehát még várnunk kell a rovarvilág ébredéséig. Tavaly mind a füsti, mind a molnárfecske esetében kisebb állománynövekedést mutattunk ki a felmért mintaterületeken. Ha a vonulás nem húzódik el, akkor talán ez a tendencia idén is folytatódhat.

Régi-új sasfészek

Baranya legrégebbi fészkét a Dráva melletti galériaerdőben építették a rétisasok 1986-ban. A sasok az elmúlt 35 év alatt 31 alkalommal költöttek itt sikeresen, és összesen 54 fiókát neveltek fel. Ez rekordnak számít a rétisasvédelem magyarországi történetében. Valószínűleg nem ugyanaz a pár használta végig a fészket, de az élőhely kiváló minőségét jelzi, hogy a fészeknek minden évben volt lakója.

A fészek mérete időközben óriásira növekedett, magassága már meghaladta a három métert. Még ezt a hatalmas terhet is elviselték a fa ágai, de maga a fészek időközben labilissá vált. Ezt érezhették a sasok is, mert tavaly a fészek fölött új fészket kezdtek építeni.

  1. kép: A régi fészek az új fészekkezdeménnyel (Fotó: Bank László)

Az idő a sasoknak adott igazat! A régi fészek nagy része még tavaly leszakadt, és a sasok idén már az új fészket használják költésre. Reméljük, hogy ebben a fészekben is ugyanolyan eredményesek lesznek, mint a régiben.

  2. kép: A régi fészek maradványa az új fészekkel (Fotó: Bank László)

Lehet méreg nélkül is?

Az utóbbi években a mezei pocok erős gradációja zajlik a megyében. A gazdák egy része a védekezés egyetlen módjának a mérgezést tartja, ezért nagy mennyiségben juttatják ki a mezőgazdasági területekre a pocokirtó szereket (természetesen hatósági engedéllyel). Ezek a szerek véralvadásgátló jellegűek, a csalianyagot felvevő rágcsáló nem azonnal, hanem egy-két napon belül pusztul el. Az ilyen mérgezett, de még mozgékony pockokat azonban rendszeresen zsákmányolják a ragadozó madarak is, melyek szervezetében a méreg akkumulálódhat, ami végül az egyed pusztulását okozhatja. Volt olyan év, hogy 4 vércseodúban találtunk tojásokon elpusztult tojókat, mely esetekben feltételeztük, hogy a madarak a másodlagos mérgezés következtében hulltak el.

A védekezésnek azonban van más lehetősége is. A pocokfogyasztó ragadozó madarak (ölyvek, rétihéják, vércsék stb.) zsákmányszerzését megkönnyíthetjük a pocokkal sújtott területekre kihelyezett T-fákkal (ülőfákkal). A madarak ezeket szívesen használják leshelyül, ami megkönnyíti számukra a zsákmányszerzést. Így könnyebben tudnak több táplálékot szerezni. A módszer ugyan nem olyan hatékony, mint a méreg (kellő számú T-fa és ragadozó madár szükséges), de sokkal környezetkímélőbb, és nem jár más veszélyekkel. Nem beszélve arról, hogy lényegesen kevesebbe kerül!

  3. kép: T-fa Mohács szélén (Fotó: Schwarzkopf Ágnes)

Jártunkban-keltünkben a megye több pontján is láttunk már a gabona- és repcetáblákra kihelyezett T-fákat, de alkalmazásuk szélesebb körben nem terjedt el. A jó példát szorgalmazva Mohácson az egyik önkéntesünk a város belterületének délnyugati határvonalánál húzódó gyepsávba a tulajdonos beleegyezésével helyezett ki T-fákat a közelmúltban. Ezeket a városszéli nagy forgalom miatt a nappali ragadozók kevésbé használják, viszont látható jelei vannak annak, hogy a baglyok éjszaka szívesen választják leshelyül. Bízhatunk abban, hogy a jó példa ragadós lesz?

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!