Természetvédelmi hírek Baranyából

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány közös hírlevele

2022. július

Vörös kányák késésben

Idén a vörös kányák 2-3 héttel későbben kezdtek költésbe, ezért a fiókák zöme csak júliusban repült ki. A korábban ismert fészkek közül 6 semmisült meg, de a fészektérképezések során ugyanennyi új fészket találtunk. Jelenleg 13 fészek szerepel nyilvántartásunkban. Ezek közül 9 fészek bizonyult lakottnak, de még további 6 olyan revírt is beazonosítottunk, ahol az öreg madarak rendszeres mozgása alapján valószínűsíthető a fészkelés. Ez alapján a megyei állomány legalább 15 párra becsülhető. A költések közül 6 bizonyult sikeresnek. A szülőmadarak összesen 10 fiókát neveltek fel, ami a közepesnél kicsit gyengébb eredménynek számít.

A rádiótelemetriás nyomkövetés érdekében ezúttal 2 fiókára szereltünk fel jeladót. Bízunk abban, hogy ezek a fiókák sikeresebbek lesznek tavalyi társaiknál, és a jeladóik sok új információval bővítik a faj migrációjával kapcsolatos ismereteinket.

  1. kép: Vízről zsákmányoló vörös kánya (Fotó: Stölkler Nándor)

Szajkó költése vércseládában

A faj műfészekben való költésére egyszer már volt példa Baranyában. Néhány évvel ezelőtt egyik önkéntesünk nagynyárádi kertjében a kihelyezett vércseládát foglalták el a szajkók, de költésük akkor eredménytelen maradt. Idén Beremenden a 17. számú ládában próbálkozott egy pár a fészekrakással. Erőfeszítéseiket siker koronázta. Költésük során 7 fiókát neveltek fel. Ezzel tovább bővült a vércseládákban sikeresen költő fajok palettája.

  2. kép: Szajkófiókák a vércseládában (Fotó: Bank László)

Füleskuvikok érdekes fészkelése

A gyöngybagoly-telepítési programunk elmúlt 35 éve során a templomtornyokba kihelyezett költőládákat a célfajon kívül eddig macskabaglyok, vörös vércsék és kuvikok foglalták el, de ritka élmény volt megfigyelni egy-egy alkalommal a széncinegék és barázdabillegetők sikeres költését is. Idén újabb meglepetés ért bennünket. A cserkúti római katolikus templom tornyába kirakott költőládában füleskuvikok telepedtek meg.

A füleskuvik az egyetlen vonuló bagolyfajunk. Az első példányok április első felében érkeznek vissza afrikai telelőhelyeikről, ősszel pedig szeptember-októberben vonulnak el a nálunk fészkelők. Ez az alig rigó nagyságú bagolyfaj elsősorban a szűk röpnyílású, zárt odúkat, épületréseket, zugokat részesíti előnyben. Ezeken a helyeken nagyobb védelmet talál a ragadozók ellen. A nyitott, tágas költőládában történő költésük igazi kuriózumnak számít. A faj hazai költő állománya erősödött az utóbbi évtizedekben. Az arra alkalmas helyek hiánya lehet az oka annak, hogy a párok egy része a hagyományostól eltérő fészkelőhelyet kénytelen választani magának.

A cserkúti pár sikeresen felnevelte 4 fiókáját. Ehhez azonban nekünk is segítséget kellett nyújtani, mert még a fiókák kikelése előtt a költőláda külső rekeszében darazsak telepedtek meg. Fészeképítési kísérletüket szerencsére még csírájában sikerült elfojtani, így gyorsan elhárult a költés eredményességét befolyásolható veszély.

  3. kép: Szajkófiókák a volier ajtajában (Fotó: Bank László)

Utazó barázdabillegetők

Az egyik Kaposvár melletti községben, az ott gazdálkodó helyi lakos telephelyén néhány hétig nem használtak egy traktort. Amikor a szükség úgy kívánta, ismét használatba vették, és egy több kilométerre lévő új helyre pöfögtek vele. A gép leállításakor vették észre a szétugráló, már tollasodó barázdabillegető fiókákat. A szülőmadarak a traktor belsejébe építették meg a fészket, amit a traktor elindításakor nem lehetett észrevenni. A fészek éppen az út végére esett szét, de így is kész csoda, hogy a hosszú, rázós úton a fiókák nem potyogtak ki a gépből, és túlélték a nem várt utazás megpróbáltatásait.

A traktorral nem szándékoztak visszamenni az eredeti telephelyre, ezért a fiókákat összegyűjtötték, és a Szigetvári Madármentő Állomásra szállították. Itt a kirepülésükig gondoskodtunk róluk. Ez önmagában nem volt bonyolult feladat, mert a fiókák hamar elfogadták a nekik felkínált táplálékot, és mindig hangos "cincogással" jelezték, ha éhesek voltak (úgy másfél-két óránként). Elengedésük után néhány napig még a mentőállomás udvarán csipegették fel a rovarokat, aztán csendben odébb álltak.

  4. kép: A megutaztatott barázdabillegető fiókák (Fotó: Bank László)

Sumonyi madárgyűrűzés

Július 24-én elkezdődött a hagyományos nyár-őszi madárgyűrűző tábor a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson, ami sorrendben már a 42. évadot jelenti. A táborozók október végéig folyamatosan fogják be és jelölik a madarakat. A sikeres lebonyolítás előjelei a nagy hőség ellenére is kedvezőek. Bár a halastavak tóegységeit idén sem sikerült teljesen feltölteni, jelentős a vízhiány, de szerencsére a standard hálóállásaink alatt van még elegendő vízborítás, ami remélhetőleg kitart az őszi lehalászásig.

Az első hét gyűrűzési eredményei az átlagosnál jobbnak mondhatók. A fogási lehetőségeket ugyan csökkentette, hogy a hőség miatt a hálókat rendszerint már késő délelőtt össze kellett húzni, de a hajnali és kora reggeli órákban, valamint estefelé kifejezetten jó volt a madármozgás a nádasban és a bokros élőhelyen is. Az előjelek tehát az időjárási körülmények ellenére is kedvezőek. Reményeink szerint őszre elérjük az 500.000. gyűrűzött madarat, ami mérföldkőnek számít a sumonyi gyűrűzések történetében.

Ha Önt eredményeink meggyőzték és egyetért törekvéseinkkel, kérjük, segítse helyi természetvédelmi munkánkat. Támogatását, beleértve a Szigetvári Madármentő Állomás működését biztosító adományát a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány 11731001-20124953 számú számláján tudjuk fogadni. Elkötelezettségét igazából a természet fogja meghálálni!