Kezdőlap

 

 

Programismertető

Elterjedési térképek

 

 

 

Adatbázisok

 

A Baranya megyei madármegfigyelésekről 1960-ig visszamenőleg rendelkezünk adatokkal. A terepbejárások eredményeit számítógépen tároljuk. A célra kifejlesztett szoftver számos lekérdezést tesz lehetővé, így folyamatosan nyomon tudjuk követni a madárvilág változásait. Az adatokat ebben a menüpontban tesszük közzé bízva abban, hogy sok tanulsággal szolgálnak majd az utókor számára. Az adatok bármilyen célú felhasználása az MME Baranya Megyei Csoportja és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány együttes engedélyéhez kötött.

Az adatbázisokban szereplő mennyiségi adatok a megfigyelők egyéni felfogását tükrözik. Olyan esetekben, amikor nagy egyedszámról van szó (több ezres vagy ennél is nagyobb madárcsapatok), akkor a példányszám meghatározása becslés alapján történik. Viszont, ha az adott terepbejárás napján egy nagyobb csapatot követően még néhány példány is távcső elé kerül ugyanabból a fajból, akkor a megfigyelők egy része ezt külön mennyiségként jegyzi fel, másik része pedig nem változtat az előzőleg becsült példányszámon. Pl: az éjszakázóhelyről reggel kihúzó seregélyek számát a megfigyelő 10.000 példányra becsülte, és utána fél órával még 15 seregélyt látott, ezért 10.015 példányt jegyez fel. Egy másik megfigyelő hasonló szituációban pedig az eredetileg becsült 10.000 példányt veszi csak figyelembe. Az adatok számítógépre vitelekor mindig az adatközlő lapon feltüntetett egyedszámot rögzítjük, ezért fordul elő a nagyobb madártömegek becslés útján történt meghatározása esetében a pontos számlálásnak tűnő adat (jelen esetben a 10.015 példány).

Az adatbázisok 1981 óta a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás táborainak összes gyűrűzési és visszafogási adatát is tartalmazzák. A madárgyűrűzéssel egyidőben a területen távcsöves megfigyelés is történik, ezért az adott faj távcsővel becsült példányszámához az adminisztráció során hozzáírjuk a gyűrűzött egyedszámot. Pl: a nádasba éjszakára behúzó füsti fecskék számát 200.000 példányra becsülték a táborozók, és még aznap a faj 616 példányára került gyűrű, akkor az adatközlő lapon 200.616 példány szerepel, és ezt a mennyiséget rögzítjük a számítógépes adatbázisban. Az ilyen jellegű adatok tehát nem a pontos számlálással meghatározott egyedszámnak felelnek meg, viszont jelzik az adott faj napi gyűrűzési adatát elsősorban a füsti fecskék és a seregélyek esetében.

Madárfaunisztikai adatbázisunk községhatáros. A vármegye aprófalvas településhálózata következtében viszont a halastavak és a víztározók gyakran több községhatárt is érintenek. Pl: valamikor egy patak volt a két települést elválasztó határvonal, de a duzzasztás miatt a vízfelület mindkét település határára kiterjed. Az adatokat ilyenkor a jellemző településre vonatkoztatjuk, mert a madarak folytonos mozgása miatt lehetetlen községhatáros felmérést végezni. Jó példa erre a sumonyi halastavak. A tórendszer nagyobb része Bánfa határába esik, de a terület a köznyelvben sumonyi halastavakként ismert, mert közúton Sumony felől közelíthető meg. A tavakon történt terepbejárások eredményeit ezért mindig Sumony községhez soroljuk.

 

1960

1961

1962

1963

1964

1965

1966

1967

1968

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

 

1980

1981

1982

1983

1984

 

©2007  Bank László, Hendinger Zsolt, Ónodi Miklós, Völgyi Sándor