Barna kánya

(Milvus migrans)

Elterjedés

A barna kánya Európában a Brit-szigetek, Skandinávia és a Földközi-tenger egyes szigetei kivételével mindenhol fészkel. Költőterülete Ázsiában északon Szibériáig terjed, de költ Új-Guineában, Ausztráliában és Észak Afrikában is.

Élőhely

Az erdőkkel és mezőgazdasági területekkel mozaikos vizes élőhelyeket kedveli. Tipikus fészkelője a nagyobb folyók ártéri erdeinek. Hegy- és síkvidéken egyaránt megtalálható, de hegyvidéken ritkán hatol fel 1000 méternél magasabbra.

Fészkelés

A zártabb erdőrészek helyett inkább a ligetes helyeket részesíti előnyben, de magányos fákon is megtelepszik. Viszonylag kis méretű fészkét általában a fák koronájába rakja. Elfoglalja más madarak (pl. ölyvek, gémek) fészkeit is. Kedveli a kárókatona telepek, gémtelepek közelségét.

Fészkét száraz gallyakból építi. Belsejét rongy-, papír- és műanyagdarabokkal vagy más hulladékokkal díszíti.

Évente egyszer költ. Enyhe telek után fészekalja már április második harmadában teljes lehet, de átlagos időjárási körülmények között csak április 20. után kezdődik a tojásrakás. A fészekalj 2-3 (1-5) tojásból áll, s a tojó az első tojás lerakása után megkezdi a kotlást. A kotlási idő 28-32 nap, a fiókák 42-45 napos korukban repülnek ki.

Táplálkozás

 Táplálékát kisemlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak alkotják. Madártáplálékában a gém, réce és varjúfélék fiókái dominálnak. Szívesen fogyaszt dögöt is. A víz felszínéről előszeretettel szedi fel a döglött vagy kába halakat, de a felszín közelében tartózkodó egészséges példányokat is gyakran zsákmányolja.

Vonulás

Tavasszal már március első felében visszaérkeznek az első példányok, de a madarak zöme csak március vége – április közepe között foglalja el fészkelőterületét. Kései vonulók május elejéig akadnak. Ősszel az állomány nagy része szeptemberben vonul el, de magányos példányok október végéig is kitartanak. A hazai fészkelők a Boszporuszon keresztül hagyják el Európát. A telet Afrika trópusi területein töltik.

Állománynagyság

Az 1960-as évekig országszerte általánosan elterjed madárfajnak számított. Ezt követően fészkelő állománya drasztikusan megfogyatkozott, ami a környezetszennyezéssel, ill. egyes környezeti elemek megváltozásával hozható összefüggésbe. Hazai állománya jelenleg 100 pár körül mozog.

Természetvédelmi státusz

A barna kánya fokozottan védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Védelmi lehetőségek

A barna kánya állományának fenntartása, növelése részben a fészkelőhelyek megóvásával és a költések zavartalanságának biztosításával oldható meg. Kiemelten fontos az élővizek további elszennyeződésének megakadályozása, a vizek minőségének javítása. A védelem legfontosabb szempontjai:

1. A kányafészek 50 m sugarú körzetében véghasználat esetén a faállományt érintetlenül kell hagyni.

2. Április 1 - július 31. között a fészek 400 m sugarú körzetében az erdészeti és vadászati tevékenység tilos, ill. azok csak az erdészeti és természetvédelmi hatóságokkal egyeztetett módon történhetnek.

3. Fészkelési időszakban az élőhelyek rendszeres ellenőrzésével kell kiszűrni a költéseket zavaró tényezőket.

4. A fészkelőhelyek közelében húzódó 20 KV-os távvezetékszakaszok oszlopainak szigetelésével kell megakadályozni a kányák áramütés következtében történő elhullását.

5. A vizek szennyezésének megakadályozására hozott intézkedéseket maradéktalanul be kell tartatni, a szennyezőket a lehető legszigorúbban felelősségre kell vonni.